Gárdonyi: A láthatatlan ember. 1: hangoskönyv, 2: rádiójáték, 3: e-könyv
Gárdonyi Géza történelmi regénynek szánta művét, de ma már inkább ifjúsági olvasmánynak számít. A valós történelmi keretek közt játszódó fikciós kalandregény főhőse a görög rabszolgafiú, Zéta, aki urával, Priszkosz rétorral Attila hun uralkodó Tisza menti városába érkezik azzal a céllal, hogy a Bizánci (Keletrómai) Birodalom és a Hun Birodalom helyzetéről tárgyaljanak uralkodójuk megbízásából. A történet azzal vesz fordulatot, hogy Zéta megpillant egy hun leányt, Emőkét, aki iránt olthatatlan szerelemre lobban a szíve, s ez „minden szereplő számára számos kaland és élmény forrása lesz”.
Hangoskönvv online hallgatása: A láthatatlan ember
A youtube formátumban lejátszható hangoskönyv fejezeteit sorrendben megszólaltató lejátszási lista ide kattintva indul (a videoformátum csak hangot tartalmaz):
Hangjáték - rádiójáték meghallgatása - letöltése:
Zéta szerepében Kaszás Gergő és Tordy Géza
A Magyar Rádióban készült hangjáték teljes szereposztását, a dramatizált változat készítőit
lásd az oldal alján
- I. rész: Gárdonyi Géza - A láthatatlan ember - rádiójáték (43 perc) mp3
- II.rész: Gárdonyi Géza - A láthatatlan ember - rádiójáték (51 perc) mp3
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember. Történelmi regény
Az olvasók körében leginkább az Egri csillagok írójaként számontartott Gárdonyi Géza (1863–1922) ma is népszerű regénye, A láthatatlan ember 1902-ben jelent meg először. Szerzője történelmi regénynek szánta, de ma már inkább ifjúsági olvasmánynak számít a kalandos történet, amelynek szövege több e-könyv-formátumban is elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában. Katt a címre:
Gárdonyi: A láthatatlan ember - Pdf könyv letöltése, olvasása
Gárdonyi Géza regénye .html formátumban
A könyv cselekménye, rövid tartalma
A cselekmény az V. századi Konstantinápolyban indul, a történet főhőse a trák származású görög rabszolgafiú, Zéta (Teofil), aki már kisgyermekként kénytelen megtapasztalni a helyzetéből adódó kiszolgáltatottságot és az irracionális emberi kegyetlenséget első gazdája házában. Ám egy szerencsés véletlen folytán találkozik a bölcs és humánus Priszkosz rétorral, aki megvásárolja őt Maksziminosztól. Új gazdája hamar a bizalmába fogadja, s nemcsak a ház körüli teendőket bízza rá, hanem a tudományok világába is bevezeti a jó eszű fiút.
Mikor Theodósziusz császár követeket küld Attila, a hun uralkodó udvarába — köztük Priszkoszt, akit elkísér a már felszabadított Zéta — elkezdődik a főhős életének sorsdöntő kalandja. Beleszeret az egyik hun főúr lányába, Emőkébe, s vállalja az újabb rabszolgaságot, hogy szerelme közelében maradhasson. Miután harcossá képezik, részt vesz a hunok csatáiban, köztük a sorsdöntő catalaunumi ütközetben, és reméli, hogy érdemeiért hamarosan felszabadítják. Ám Attila váratlan halála után rá kell jönnie, hogy erőfeszítései hiábavalóak voltak, Emőke szívét sosem nyerheti el. A lány követi a halálba imádott királyát, ugyanakkor áldozata által Zéta életben marad, s elmenekülhet a hun birodalomból Dzsidzsiával, az iránta igaz szerelmet érző szolgálólánnyal.
Zéta arca mögött Gárdonyi rejtözködik?
A megjelenés óta eltelt több mint száz év során szinte szállóigévé vált a regény előszavában megfogalmazott alapgondolat:
Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.
Az irodalomtörténet évtizedeken át Gárdonyi alakmását kereste Zéta alakjában, s az író személyes élményeivel, magánéleti kudarcaival magyarázta az alapvetően pesszimista és melankolikus szerelemfelfogást. Mezei József irodalomtörténész szerint azonban Zéta elbeszélése nem pusztán egy szerelem története, hanem elsősorban az ismeretlennel, az emberrel való találkozás nagy lélektani élménye.
A be nem teljesülő vágyakozás irodalmi feldolgozása
Gárdonyi alapos forráskutatást végzett a regény megírása előtt, a hunok életvitelének és szokásainak leírásában a lehető legnagyobb hitelességre törekedett, a szöveg nyelvezete azonban nem archaizáló. Legfőképp az első személyű elbeszélő lírai és árnyalt stílusa teszi a regényt élvezetes, ma is könnyen érthető olvasmánnyá. A láthatatlan ember a be nem teljesülő vágyakozás elévülhetetlen témájának misztikus szerelemfelfogással átszőtt irodalmi feldolgozása, ebből kifolyólag pedig a mindenkori ifjúság érdeklődésére számot tartó, klasszikus érvényű regény.
Gárdonyi a regény megjelenését követően dramatizálta a művet Zéta címmel. A darabot 1905. december 17-én mutatta be a Nemzeti Színház, de nem sokáig maradt műsoron, mivel a remélt közönségsiker elmaradt.
Filmes feldolgozás nem készült a regényből.
Kortársa, Juhász Gyula írta Gárdonyiról:
Mert Gárdonyi Géza, aki szegedi riporterből egri remete lett, igazi költő, a legkülönbek közül, akiket ez a tragikus termékenységű magyar föld termett a világnak. Nem azok közül a poéták közül való Gárdonyi Géza, akik a világot rengetik, akik új törvényeket írnak és régi bálványokat döngetnek. Ó nem! Gárdonyi azok közül való, akikről a hegyi beszéd azt mondja, hogy boldogok a szelídek! Anima naturaliter christiana a Gárdonyi lelke, kedves, csöndes, sírva vigadó, alapjában véve egy jó néptanító lelke, aki azonban az egész magyar nép tanítására hívatott.
Jules Manfred Harrincourt, becenevén Galamab, a kilépett tengerészkadét kocsmazenészként tengeti napjait Marseille kikötőnegyedében. Egyetlen vágya, hogy minél előbb jobb létre szenderüljön, ugyanis életbiztosításával szeretné megmenteni a nyomortól húgát és özvegy édesanyját. Csakhogy a rokonszenves fiatalembert jóakarói rendre megóvják a veszélytől, a szerencse egy pillanatra sem hagyja el, s kivételesen erős szervezete ellenáll mindenféle megpróbáltatásnak és betegségnek. Végső elkeseredésében jelentkezik a francia légióba, s közben belekeveredik egy szövevényes bűnügybe, melynek nem kevesebb a tétje, mint a civilizációtól még érintetlen egyenlítői Afrika gyarmatosítása.
Agatha Christie: Három vak egér - Hangoskönyv