Hangoskönyv. A műfordító bevezetője Daniel Defoe angol író Robinson Crusoe című regényének általa készített magyar fordításához. A három részesre tervezett felolvasásnak ez az első része. Felolvassa a fordító, Lengyel Tamás.
Defoe: Robinson Crusoe. Hangoskönyv, I. rész
Daniel Defoe: Robinson - Hangoskönyv, II. rész
Lengyel Tamás
Barátom, Robinson Crusoe
Érdekes jelenség – szerzőként különösen meglepődve tapasztaltam –, hogy a fordító egyes munkáival kapcsolatban olyan viszonyulást táplál, mintha a saját írása lenne. Legalábbis nehezen hinném, hogy csak én vagyok így ezzel, mint ahogy az is nyilvánvaló, hogy nem minden mű képes többet jelenteni, egyszerű fizetős munkánál. A Daniel Defoe tollából származó Robinson Crusoe, amit 2004-ben a Puedlo Könyvkiadó jelentetett meg, mindig is egyik kedvenc fordításom volt. Nem olyan érzés, mintha egy 400 évvel korábban élt angol fickó kalandjait mondaná el, inkább egy hozzám hasonló fiatalember viszontagságos életét, vívódásait és örömeit, hibáit és erényeit tárta fel előttem. Nem bizonyított, de irodalomtörténészek felteszik, hogy a hajótörötteknek és számkivetetteknek ezt a prototípusát egy valóban létezett személy története ihlette, akit Defoe személyesen is ismert, de a régies nyelvezet ellenére, a szerző úgy alkotta meg főhősét, hogy azzal szinte bárki könnyen azonosulhat. Robinson Crusoe ugyanis nem a James Bondot is alakító Pierce Brosnan által megformált kalandor, hanem egy előbb esetlen és felelőtlen, később azonban egyre inkább talpraesett és példamutató példánya az olyan embereknek, akik képesek felülkerekedni saját gyarlóságukon.
A korrekt munka gyümölcse
A szerénytelenségen kívül más oka is van annak, hogy előszeretettel hangoztatom, miszerint a regénynek ez a fordítása az egyetlen teljes korszerű magyar fordítás, de ennek magyarázata más szájából jobban hangozhat: „A „szoci” Robinson Crusoe-t a valódi Robinson Crusoe-tól az különbözteti meg, ami a valódi Hamletet egy olyan Hamlettől, amelyből hiányzik a kezdeti konfliktus (az apa meggyilkolásáról szerzett tudás), vagy a valódi Hamupipőkét egy olyan változattól, amelyben soha nem derül ki, hogy a megvetett lány valójában az egyetlen gyermek a családban, aki tényleg otthon van.” A további indoklás elolvasható a pár sorral feljebb megadott linkre kattintva.
Történt ugyanis az a korántsem rendkívüli eset, hogy miután megkaptam a megbízást a kiadótól, annak rendje és módja szerint le is fordítottam. Most már ugyan, hogy utólag nekiláttam felolvasni, észrevettem, hogy nem hibátlanul, itt-ott olvasás közben javítottam is egy-két nyilván véletlenül benne maradt stilisztikai botlást, de azt mondják, az ilyen munkáknál az ember mindig találhat valamit, amit már másképp írna le, pláne húsz év távlatában. A lényegre visszatérve, nem tudván, hogy ez a korábbi esetekben nem így történt, a fordításban igyekeztem mindent hitelesen megtartani, azt, ami néhány évtized előtt még ellenkezhetett a szocialista ateista gondolkodással éppúgy, mint azt, ami egy steril kalandregényt kétségkívül vontatottá tenne. Érdekesség: a feltételezett tengerész Alexander Selkirk életét azért írta át Defoe ebben a regényben, mert túl kalandosnak és ezért kevésbé realisztikusnak tartotta, legalábbis ezt írja róla Szerb Antal a világirodalom történetében, majd így folytatja: „Robinson az emberiség közös kincse; mindnyájan rajta nevelődtünk, akárcsak Gulliver utazásain. Egész műfajt teremtett, a Robinzonádot, minden nemzetnek támadt saját Robinsonja. A műfaj a preromantikus korban mind erősebb rousseau-ista, „vissza a természethez” vonásokat öltött; maga Defoe sokkal praktikusabb lélek volt, semhogy ráért volna a természetben elmerülni. Azt sem hiszem, hogy tudatosan az emberi civilizáció kialakulását akarta volna bemutatni művében.”
Kikötői jelenet a brit partoknál (Jacob Knyff, 1673 - National Maritime Museum, Greenwich, London)
Szívesen falnád a betűket, de az időbeosztásod mindezt nem teszi lehetővé? Nem jut elég időd olvasni, pedig odáig vagy az irodalmi művekért? Szereted a klasszikus regényeket, novellákat, de nem veted meg a történelmi, humoros vagy akár erotikus írásokat sem?
A mű szerzője és eredeti címe: Lyman Frank Baum The Wizard of Oz. Nemzedékek nőttek fel rajta, az Oz, a nagy varázsló az egyik legmeghatározóbb, legtöbbek által olvasott, ismert mesekönyvek közé tartozik. A szerző állítólag nem akart komoly, tanító szándékú történetet írni, hanem inkább valami szórakoztatót, amit a szülők szívesen olvasnak fel a kiságy szélére kuporodva esténként gyerekeiknek, vagy amit a nagyobbacskák már önállóan olvasnak és nem tudják letenni, mert izgatja őket a kaland folytatása. Ha tetszik, ez valóban egyfajta kalandregény a tündérmesék motívumaival. De mondhatjuk fordítva is: a kalandregény fordulatait használó mese. Világhírét részben az Óz, a csodák csodája című, 1939-ben bemutatott amerikai musical-filmnek köszönheti (a színházi musical 1902-11 között aratott sikert a Brodway-n), amelyet Victor Fleming, Richard Thorpe és King Vidor rendezett, a zenéjét Herbert Stothart és Harold Arlen szerezte. Az USÁ-ban 1939. augusztus 25-én mutatták be, Magyarországon több szinkronnal is forgalomba került (1960., 1977., 1992., 2000.). A filmen Dorothy Gale szerepében Judy Garland nyújtott emlékezetes alakítást. A film zenéjét és legjobb dalát 1940-ben Oscar-díjjal jutalmazták.
Kiadói ismertetés: Valahol messze, a zölden tündöklő Smaragdvárosban él és uralkodik Oz, a nagy varázsló. Dorka is tőle szeretne tanácsot kérni, hogyan juthatna vissza Kansasba Totó kiskutyájával együtt. Útja során három jó barátra is szert tesz: a bölcsességre vágyó, egyébként éles eszű Madárijesztőre, a magát gyávának valló, bátorságát mégis jó pár alkalommal bizonyító Gyáva Oroszlánra és a „szív nélküli” Bádog Favágóra, akinek bádogtestében érdekes módon mégis érző szív dobog. Mindannyian vágynak valamire, s az út maga ismerteti meg velük, hogy amire vágynak, az nem egy varázsló csodás hatalmától függ, hanem csak önmaguktól.
A Móra Könyvkiadó mesekönyve alapján közzétett szöveg ismertetője: Valahol messze, a zölden tündöklő Smaragdvárosban él és uralkodik Óz, a Nagy Varázsló. Úgy hírlik, hogy fényes palotájában a legkülönbözőbb kincsek garmadáját gyűjtötte egybe, köcsögszámra áll ott a bátorság és az ész, egész gyűjteménye van emberi szívekből, s varázshatalma akkora, hogy a világban sodródó Dorka is tőle kér tanácsot, hogyan juthatna haza Kansasba. Óz palotája felé igyekszik hát mindenki, aki csodás segítségre vágyik. Oda tart a vándorúton összesereglett társaság: Dorka, a Madárijesztő, a Bádog Favágó, a Gyáva Oroszlán, no meg Totó, a játékos kiskutya is.
- Könyv, regény. A fantasztikus irodalom klasszikusa, minden Sci-Fi előképe, Herbert George Wells A láthatatlan ember c. teljes regénye egyben online meghallgatható és letölthető. Készüljön fel több órányi izgalomra! Felolvassa: Gépész. Youtube videó formátum.
1. A regény mint elektronikus könyv ingyenesen letölthető pdf és html formátumban; online olvasható szövegként megnyitható vagy lementhető a lentebbi linkeken a Könyv letöltés, online olvasás alcím alatt. 
A Nagy Testvér mindet lát. Ezerkilencszáznyolcvannégy. Regény - szatirikus negatív utópia: Disztópia. Újra aktuális lett! A 21. század sem mentes a diktatúráktól. Van, ahol működik, van, ahol épül a demokráciát és sajtószabadságot korlátozva.