Legjobb hangoskönyvek letöltése, online hallgatása. Ingyenes könyvek olvasása - mp3, pdf e-book

Hangoskönyvek letöltése, hallgatása

hamvas_bela_scientia_sacra_ii_a_keresztenyseg

2012. november 05. - Hangoskönyv Online

http://hangos-konyv.blog.hu/2012/11/05/hamvas_bela_scientia_sacra_ii_a_keresztenyseg

Albert Camus: A pestis

Camus: A pestis. Hangoskönyv letöltés, online hallgatás + ekönyv

Olvasható online könyv: Albert Camus A pestis c. regénye: PDF Könyv

A Youtube formátumú hangoskönyv a regény 1-5 részének összesen 14 fejezetét külön-külön tartalmazza, erről a linkről nyitva automatikusan ugrik tovább. Figyelem: csak az első percek hangminősége rossz, majd fokozatosan javul teljesen élvezhető minőségig.

Tudnivalók a regényéről. Tartalmi ismertetés. A szereplők

camus-pestis-konyv.jpgAlbert Camus (1913—1960) francia filozófus, Nobel-díjas író egyik legismertebb regénye, A pestis (La Peste) 1947-ben jelent meg. A mű cselekménye egy csendes algériai városban, Oranban játszódik pontosan meg nem határozott időpontban. Két fontosabb szereplő írásai — Rieux doktor naplója és Tarrou jegyzetei — adják a történet vázát. A doktor felfigyel rá, hogy egyre több patkány jelenik meg a városban, ám a rágcsálók hamarosan elpusztulnak. Röviddel ezután az emberek között is felüti fejét a betegség, s egyre többen kapják el a gyorsan terjedő kórt, a pestist. A város vezetősége kénytelen elismerni, hogy járvány tört ki, majd elrendelik a karantént. A vesztegzár alá vett város lakói a döbbenet, tagadás, tiltakozás és a rezignált belenyugvás fázisait átélve szembesülnek a halál állandó jelenlétével, létük fenyegetettségével. Majdnem egy teljes évig tombol a pestis, majd ugyanolyan hirtelen és megmagyarázhatatlan módon, ahogy megjelent, eltűnik.

A regény szereplői egy-egy attitűdöt testesítenek meg a közvetlen életveszélyt jelentő járvány idején. Rieux doktor remény és megalkuvás nélkül teszi a dolgát, diagnosztizálja, majd elkülöníti a betegeket, nem ítélkezik sem a szökni készülők, sem a kezelést elutasítók felett. Segítője Tarrou, aki korábbi bűneiért való vezeklésként fogja fel a betegek ápolását.

Peneloux atya a doktorral ellentétben hisz a mindenható, felsőbbrendű értelemben, és Isten büntetéseként tekint a járványra, mígnem egy kisgyermek hosszú szenvedését és halálát látva megrendül a hite és egész világnézete, s nem tudni, a tragikus kiábrándulás vagy a pestis okozza-e a halálát.

Az újságíró, Rambert a városban rekedt idegen, Párizsban vár rá a szerelme, ezért mindent megtesz, hogy kiszökhessen Oranból. Ám mikor másodszor is meghiúsul a szabadulási kísérlete, feladja a küzdelmet, és a segítők közé áll.

Grand, a hivatalnok a betegség adminisztrációját végzi, amellett irodalmi művet szeretne alkotni, de nem jut túl az első mondaton, mert folyton belegabalyodik a jelzőkbe, s elégtelennek érzi a szavak jelentésközvetítő erejét. Korlátain a betegség, a halál közelsége lendíti át.

Cottard-nak, a magánzónak hasznot hajt a járvány, így őt a betegség visszahúzódása rendíti meg. Attól tart, ismét előveszi a rendőrség illegális üzelmei miatt, s félelmében az ünneplő járókelők közé lő.

Camus egzisztencialista világnézete, antifasizmusa

A szereplők viselkedése, valamint viszonyulása a halálos veszélyhez egyfajta keresztmetszetét adja Camus szolidaritást középpontba helyező egzisztencialista felfogásának: az ember nem feledkezhet meg róla, hogy szociális lény, s bár szélsőséges helyzetekben nem mindig adódik lehetőség a jó döntésre, a kiszolgáltatottak megsegítése mindenkor érvényes erkölcsi kötelesség.

A regény későbbi recepciójában kitüntetett szerepet kapott az a megközelítés, amely szerint a fiktív pestisjárvány voltaképp a fasizmus és a megszállás jelképe. Maga az író is az értelmezés egyik lehetséges változatának tartotta ezt a megfeleltetést, erről tanúskodik Roland Barthes-nak írt levele: a regény „nyilvánvalóan magában foglalja az európai ellenállás küzdelmét a nácizmus ellen”, de „több is, mint az ellenállás krónikája”. Gorilovics Tivadar irodalomtörténész szerint A pestis allegorikus regény, amely az ember rossz ellen vívott harcát tematizálja.

Idézetek a műből:

„A rossz, mely a világon van, csaknem mindig a tudatlanságból ered, s a jóindulat, ha nem felvilágosult, ugyanannyi kárt okozhat, mint a gonoszság.”

„Ami engemet illet, elegem van azokból az emberekből, kik meghalnak egy eszméért. És nem hiszek a hősiességben, mert tudom, hogy az könnyű dolog, és rájöttem, hogy gyilkos. Engem csak egy dolog érdekel: élni és meghalni abban, amit szeretünk.”

 „Ha túlzott fontosságot tulajdonítunk a szép cselekedeteknek, akkor közvetve a gonosznak adózunk nagy hódolattal. Ilyenkor ugyanis feltételezni engedjük, hogy ezek a szép cselekedetek mindössze azért becsesek, mivelhogy ritkák, azazhogy a gonoszság és a közöny jóval gyakoribb indítékai az emberek cselekedeteinek.”

Film, színház

Camus regénye alapján készült Luis Puenzo rendező-forgatókönyvíró A pestis (La peste, 1992) című filmje.

Francis Huster, a Comédie Française színésze (sikeres rendező és író is egyben) saját maga számára készített monodráma-átiratot a regényből, és francia nyelvterületen 2000 óta már több mint 500 alkalommal játszotta el. Számos díjat nyert az előadással. A mű a magyar színházkedvelőkhöz is eljutott: Hegedűs D. Géza 2011-ben talált rá a monodrámára, majd alkotótársaival, Márkos Albert csellóművésszel és Dömötör András rendezővel egészen kivételes minőségű előadást hoztak létre, amely azóta folyamatosan műsoron van a Vígszínház Háziszínpadán.

Brecht: Kurázsi mama. Hangoskönyv

Kurázsi mama - A dráma hangoskönyv-változatának letöltése, online hallgatás

Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei

- Hangoskönyv letöltés ingyen. Ingyenesen hallgatható hangoskönyvek online: kurázsi mama, dráma, színdarab -

Az 1939-ben írt Brecht-dráma a harmincéves háború eseményeire épül. Az 1624 tavaszán induló történet Grimmelshausen pikareszk regényére épül, amelynek eredeti címe: A kalandos Simplicissimus. A ma már klasszikusnak számító történelmi dráma 12 év történetét foglalja tizenkét jelenetbe. A színen megjelenő szereplők beszéde stilizáltan régies, ugyanakkor a néző számára világos, hogy a szerző a mű megírásakor, 1939-ben a küszöbön álló második világháború borzalmait vizionálta.

A hangoskönyv ingyenes, online meghallgatása:

Indítsd el a videót:

A Kurázsi mama a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Kattinst ide, láthatod az eredeti .MP3 fájlokat: az anyag letölthető és/vagy meghallgatható:

kurazsi-mama-hangoskonyv.jpg

Bertolt Brecht ma már klasszikusnak számító huszadik századi német író, költő, drámaesztéta és gondolkodó. A dráma műfajának nagy megújítója, a színpadon megjelenő irodalom hatásmechanizmusának újraértelmezője. Az egyik legnagyobb antifasiszta írót is tisztelhetjük benne.

Brecht 1928-ban született. Első műveit 1918-ban írta, később a berlini színházban dolgozott Hitleri hatalomra jutásáig, majd elhagyta Németországot, miután 1933-ban Hitler hatalomra jutott.  Először Ausztriába, majd Svájcba, Dániába, Finnországba, Svédországba, végül az Amerikai Egyesült Államokba emigrált.

A mű címe angolul: Mother Courage and Her Children. A színmű eredeti címe németül:

Mutter Courage und ihre Kinder

A háború erkölcstelensége ellen emeli fel a hangját többek között a Kurázsi mama és gyermekei című művében, melynek alcíme: Krónika a 30 éves háborúból. A dráma főszereplője Fierfig Anna, a markotányos nő, a Kurázsi mama, és a háború, amelyet megélhetési forrásnak tekint. Ő az a kisember, aki  megpróbál magának minél több nyereséget kicsikarni, életcélja nemcsak a túlélés, hanem a meggazdagodás is. . A családját sújtó személyes tragédiák ellenére a végsőkig hisz a számára hasznot hajtó háborúban, és ez a hite szükségszerűen katasztrófába torkollik. Brecht drámájának erkölcsi problémája: az élet és a halál határhelyzeteibe kényszerítő világban lehetséges-e tisztességünket megtartva életben maradnunk?, vagy a puszta vegetáció minden erkölcsi tulajdonság feladását követeli tőlük? A minimális morál fenntartásához elegendő-e az igazság hatalma? Avagy az igaz lelkeknek szükségszerűen el kell pusztulniuk, míg a gazemberek akár meg is úszhatják háborús kataklizmákat?

Brecht Kurázsi mamáját sok irodalomtörténész a XX. század legnagyobb drámájának tekinti, de vannak, akik szerint minden idők legnagyobb háborúellenes drámája.

Brecht a színművét 1938-ban kezdte el írni skandináviai emigrációja idején, majd közvetlenül a második világháború kitörése előtt fejezte be 1939-ben.

A darab ősbemutatóját 1941. április 19-én Zürichben tartották. 1960-ban, pár évvel Brecht halála után Peter Palitzsch filmet forgatott a drámából, az író özvegyével, Helene Weigellel a főszerepben.

Magyarul először a Kurázsi mama és gyermekei az Európa Könyvkiadónál jelent meg 1958-ban, Nemes Nagy Ágnes fordításában.

A dráma főbb szereplői:

  • Kurázsi mama – Fierling Anna (markotányosnő)
  • Kattrin – Kurázsi mama néma lánya
  • Eilif – Kurázsi mama idősebb fia
  • Stüsszi – Kurázsi mama fiatalabb fia
  • verbuváló
  • őrmester
  • Oxenstjerna – zsoldosvezér
  • szakács
  • tábori pap
  • lőportáros
  • Yvette Pottier – bájait áruló hölgy
  • bekötött szemű
  • óbesterek

A mű játszódik: a harmincéves háború (1618-48) idején

A Kurázsi mama rövid története jelenetenként

1. jelenet

1624 tavasza, Oxenstjerna zsoldosvezér csapatokat toboroz Dalarnéban a lengyelországi hadjárat számára. A vezér szerint csak a háború jó a népnek, békében ugyanis nincs fegyelem, s elvadulnak. A verbuváló épp elvesztette hitét a háborúban, mert akiket eddig toborzott, mind megszöktek. Ekkor érkezik Kurázsi mama egy ekhós szekéren három gyermekével. Bemutatja családját. Ő maga Anna Fierling, gyermekinek különböző apjaik vannak (lengyel, svájci, német). A zsoldosvezér felháborodik, amikor Kurázsi mama nem engedi fiainak, hogy katonák legyenek. Az őrmester szavai: „ A háborút megfeji, hát adózzék is neki”. Kurázsi mamának mindennél fontosabb az üzlet, így az őrmester egy ügyes csellel (csatot vesz, s így elvonja Kurázsi mama figyelmét arról, hogy a verbuváló beszervezi fiát. Hiába sikítozik Kattrin, Kurázsi mama nem figyel rá.) megszerzi Eilifet. Sorsot vet minden jelenlevőnek, s a papírlapok Kurázsi mama kivételével mindenkinek halált jósolnak.

2. jelenet

1626-ban Wallhof erődje előtt találkozunk Kurázsi mamával, amint épp egy kappant próbál eladni a tábori szakácsnak. Ekkor hallja meg, hogy fiát a zsoldosvezér sátrába invitálja ebédre hőstettéért (megtalálta és elrabolta a helybeli parasztok ökreit, aztán lekaszabolta őket). Eilif egy dalt ad elő a zsoldosvezérnek, s amikor a konyhából meghallja a folytatást, megörül, hogy látja anyját. Ő azonban ahelyett, hogy büszke lenne fiára pofon csapja a felesleges hősködésért. Mindenki nevet.

3. jelenet

3 éve van Kurázsi mama a táborban, most épp egy zsák lőszert vesz. Stüsszi zsoldfizető lett. Megismerkedik Yvettel, aki bájait kínálja a katonáknak. Elmondja Kattrinnak, hogyan lett belőle pillangó, s óvva inti a lányt a katonáktól. Megérkezik a szakács és a pap, Eiliftől hoznak hírt Stüsszinek. Kurázsi mamával elbeszélgetnek, ezalatt Kattrin felöltözik Yvette ruhájába, utánozza őt. Hirtelen ágyúszó hallatszik, mindenki menekül. A szakács elmenekül, de a pipáját ott hagyja, a pap marad, de álruhában, Stüsszi a tábori zsoldot a kocsiba rejti. Stüsszi el akarja dugni a pénzesládát, ám alighogy sikerül elfogják, s ő kénytelen letagadni, hogy ismeri családját. Elhurcolják. Yvette közbenjár Stüssziért, de a fiú ára az ekhós szekér. Kurázsi mama addig alkudozik, mígnem késő lesz, s megölik a fiát. Tagadniuk kell, hogy ismerik a fiút, így végig kell nézniük, ahogy névtelenül elföldelik.

4. jelenet

Kurázsi mama a tiszti sátor előtt várakozik. Panaszt akar tenni, amiért megrongálták a szekerét, hiába akarja lebeszélni az írnok, hajthatatlan. Megérkezik egy katona is, aki megmentette az óbester lovát, s ezért jutalmat ígértek neki, de nem kapta meg. Kurázsi mama próbálja csillapítani, de a katona tajtékzik a dühtől, ordibál. Kurázsi mama elénekli a Nagy Kapituláció Dalát, megnyugszanak, és mindketten elmennek panasztétel nélkül.

5. jelenet

Két év telt el, Kurázsi mama rengeteg országot bejárt, a háború mind nagyobb erővel folyik. A tábori pap egy vérző asszonyt hoz, kötszert kér neki, de Kurázsi mama sajnálja feláldozni a tiszti ingeket ilyen célra. A pap azonban csíkokra tépi őket. Kurázsi mama siratja az elveszett hasznot. A házból gyermeksírás hallatszik ki. Kattrin berohan, s karján egy csecsemővel jön ki. Ő is szeretne saját gyermeket, így órákig nem lehet leválasztani róla. Katonák isznak Kurázsi mamánál, ám az egyik fizetés nélkül akar távozni. A mama erre letépi válláról a rablott női kabátot.

6. jelenet

Bajorországban járunk, ahol a császári zsoldosvezér temetése folyik. Kurázsi mama lányával a sátor belsejében leltároz. Zuhog az eső. Sajnálják a zsoldosvezért, hogy temetésén még harang sem szól, de hát előző nap ő romboltatta le a tornyot. Kurázsi mama és a pap arról tanakodnak, hogy mikor lesz vége a háborúnak. A pap szerint soká, így Kurázsi mama áruért küldi Kattrint. Ezalatt a pap udvarolni kezd, ám mama elhárítja. Visszatér Kattrin sírva, homlokán sebhely éktelenkedik. Most már tudja, hogy soha nem fog férjhez menni, s így nem lesznek gyermekei. Kurázsi mama vigasztalásképpen nekiadja Yvette piros cipőjét.

7. jelenet

Kurázsi mama kalmár pályafutása csúcsán. Ezüstpénzből készült nyakláncot visel, s közben arról énekel, hogy jó üzlet a háború, csak tudni kell használni.

8. jelenet

A szekér előtt egy öregasszony áll a fiával. Ágyneműt akarnak eladni, Kurázsi mama azon méltatlankodik, hogy háborúban nincs fedél az ember feje fölött, így nincs ágy, nem kell az ágynemű. Megszólnak a békét jelző harangok. Kurázsi mama úgy érzi, csődbe ment, vége a háborúnak. Haragszik a papra, akinek tanácsára felvásárolta a rengeteg árut. A megérkezők szakácsnak mondja el panaszát. A szakács tanácsára most azonnal nekiindul árulni. Megjelenik Yvette, Kurázsi mamát keresi, immár özvegyen. Megérkezik Eilif is, aki búcsúzni jött, mert békeidőben ugyanazt tette, mint háborúban, de ezért most halál vár rá. Kurázsi mama boldogan tér vissza, mert megtudta, hogy a béke csak ideiglenes. Senki nem szól neki a fiáról.

9. jelenet

16 éve folyik a háború. A szakács elmondja, hogy levelet kapott Utrechtből, hogy kocsmát örökölt, és most oda akar menni Kurázsi mamával, de Kattrin nélkül. Egy háznál énekelnek, levest koldulnak, de Kattrint kint hagyják a kocsinál, hogy ne legyenek túl sokan. Kattrin, aki hallotta az előző beszélgetést úgy dönt, elmegy, ám anyja ezt észreveszi, tartóztatja, megígéri, hogy vele marad, már csak a kocsiért is. Otthagyják a szakácsot.

10. jelenet

Együtt húzza lányával a szekeret a hideg télben.

11. jelenet

1636. A császáriak épp a református vallású Halle városát akarják megtámadni. Kurázsi mamáék egy parasztcsaládnál vannak, akik közül a fiút éjjel rá akarják venni, hogy vezesse el a császáriakat a városba. A fiú előbb tiltakozik, majd beadja a derekát. Kattrin ekkor döntő lépésre szánja el magát. Felmászik a ház tetejére és elkezd dobolni, hogy felébressze a várost. A katonák lelövik, ám az utolsó dobszót már a város ágyúinak hangja váltja fel. A város megmenekült.

12. jelenet

Kurázsi mama siratja lányát, a család viszont arra kéri, minél hamarabb menjen el onnan, megígérik, hogy majd ők tisztességgel eltemetik a lányt. Kurázsi mama egyedül húzza tovább a szekeret.

Tovább

Cervantes: Don Quijote de la Mancha

don quijote hangoskönyv letöltése - online hallgatás - pdf könyv letöltés, olvasás

Miguel de Cervantes Saavedra: Don Quijote. Hangoskönyv

Miguel de Cervantes Saavedra (magyar ejtése: [migel de szervȧntesz szávedrȧ] - 1547 – 1616 kalandos életű spanyol regény- és drámaíró, költő, Don Quijote figurájának megalkotója, a spanyol irodalom legismertebb képviselője, világirodalmi jelentőségű alkotó.

Főműve: Don Quijote de la Mancha, teljes címén Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha (El ingenioso hidalgo don Quijote de la Mancha), 1605-ben, illetve 1615-ben írta. Történetének alapját egy fiktív mór történész, Cide Hamete Benengeli kézirata adta.

Hangoskönyv a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

ISMERTETŐ. A Cervantes teremtette Búsképű lovag a világirodalom egyik legismertebb alakja. A Don Quijote nemcsak a modern regény őse, hanem annak első klasszikus remeke is. Cervantes könyve, amellett, hogy a kor divatos lovagregényeinek paródiája, átfogó képet nyújt a XVI. századvég, a XVII. századelő spanyol társadalmáról. A szatíra szemüvegén keresztül mutatja be és teszi nevetség tárgyává az alkonyához közeledő feudális lovagvilágot - Byron szavaival: "gúnykacajba fullasztja a spanyol lovagságot". Don Quijotét nemes eszmék hevítik, de nem számol a társadalmi valósággal, saját képzelete teremtette álomvilágban él, elavult módszerekkel próbál küzdeni a hibák ellen, ezért erényei hóborttá, bolondériává torzulnak, egyedül marad, különccé válik, legjobb szándékú tettei is komikumba fulladnak. De nem különb a sorsa a lovag fegyverhordozójának, Sancho Panzának sem, akit - minden hűsége, nyíltszívűsége mellett is - kapzsisága, hiszékenysége teszi komikussá.

E-könyv letöltése .html és .pdf formátumban

A Don Quijote hangoskönyv a Yutube-on

1. rész 1. fejezet

 1. rész 2. fejezet

A további részeket (nincsenek sorrendben) keresd a YouTube-on

 Teljes hangoskönyv lejátszása sorrendben

Tartalom

I. RÉSZ

don-quijote-rocinante-hangos-konyvek.jpgAjánlás
Bevezető A Don Quijote de la Mancha című könyvhöz

  1. A híres-nemes Don Quijote de la Mancha állapotját és életmódját tárgyalja
  2. Az elmés Don Quijote első kirándulása hazulról
  3. Mily különös módon ütötték lovaggá Don Quijotét
  4. Mi történt lovagunkkal, amikor eltávozott a fogadóból?
  5. Lovagunk szerencsétlenségének elbeszélése folytatódik
  6. Amaz ünnepélyes és mulatságos vizsgálatról, melyet a pap és a borbély tartott elmés lovagunk könyvtárában
  7. A mi jó lovagunknak, Don Quijote de la Manchának második kirándulásáról
  8. Arról a fényes sikerről, melyet a hős Don Quijote aratott a szélmalmok ellen vívott rettenetes és minden képzeletet felülmúló kalandban, és több, hűséges feljegyzésre méltó, szerencsés esemény
  9. A bátor bizcayai s a hős manchai rettenetes párbaja véget ér és befejeződik
  10. A kedélyes párbeszédről, melyet Don Quijote és fegyverhordozója, Sancho Panza folytatott
  11. Mi történt Don Quijotéval a kecskepásztorok között?
  12. Mit beszélt el az egyik kecskepásztor Don Quijoténak s a többieknek?
  13. Marcela történetének vége s egyéb események
  14. Az elhunyt pásztor kétségbeeséséről panaszkodó költemény és más váratlan események
  15. Don Quijote gyászos kimenetelű kalandjáról néhány istentelen yanguasi hajcsárral
  16. Mi történt az elmés lovaggal a fogadóban, melyet ő várkastélynak képzelt?
  17. A bátor Don Quijote s jó fegyverhordozója számtalan viszontagságának folytatása a vendéglőben, melyet ő, szerencsétlenségére, várkastélynak gondolt
  18. Sancho Panza beszélgetése urával, Don Quijotéval, és egyéb elmondásra méltó kalandok
  19. Az elmés beszélgetésről, melyet Sancho folytatott urával, s a kalandról, midőn egy holttesttel találkoztak, valamint egyéb nevezetes eseményekről
  20. A soha nem látott, se nem hallott kalandról, melyet a hős Don Quijote de la Mancha szerencsésebben vészelt át, mint a világ akármelyik híres lovagja
  21. A nevezetes kalandról, melyben Mambrín sisakja esett drága zsákmányul, s más egyebekről, amik győzhetetlen lovagunkkal történtek
  22. Hogyan adta vissza Don Quijote számos szerencsétlen szabadságát, akiket erőnek erejével oda vittek, ahová nem akartak menni
  23. Mi esett meg a hírneves Don Quijotéval a Sierra Morenában; ez igaz történet egyik legrendkívülibb kalandja
  24. A Sierra Morenában történt kaland folytatása
  25. Ama rendkívüli eseményekről, melyek a bátor manchai lovaggal történtek a Sierra Morenában, valamint arról, hogyan utánozta Beltenebros vezeklését
  26. Don Quijote szerelmi vezeklésének folytatása a Sierra Morenában
  27. Hogyan sikerült a pap és a borbély terve, és más nevezetes események, melyeket érdemes elmondani ebben a magasztos történetben
  28. Arról a váratlan és örvendetes kalandról, mely a pappal és a borbéllyal ugyanabban a hegységben történt
  29. A mulattató cselszövés tervéről s kivitele módjáról, amellyel kiragadták szerelmes lovagunkat szigorú vezekléséből
  30. A szép Dorotea eszes voltáról s több kellemes és mulatságos dologról
  31. Don Quijoténak és fegyverhordozójának, Sancho Panzának mulatságos beszélgetéséről és egyéb fontos eseményekről
  32. Mi történt Don Quijote egész csapatával a vendégfogadóban?
  33. Az oktalan kíváncsiról szóló elbeszélés
  34. Az oktalan kíváncsiról szóló elbeszélés folytatása
  35. Ama vakmerő és rettenetes viadalról, melyet Don Quijote néhány vörösborostömlő ellen folytatott; egyszersmind az oktalan kíváncsiról szóló elbeszélés vége
  36. Újabb rendkívüli események a vendéglőben
  37. A nagy hírű Micomicona hercegkisasszony történetének folytatása, és egyéb mulatságos kalandok
  38. Don Quijote érdekes előadása a fegyverviselésről s a tudományokról
  39. A rabszolga elbeszéli élete folyását
  40. A rabszolga történetének folytatása
  41. A rabszolga történetének folytatása
  42. Mi történt még a fogadóban, és más, említésre méltó esemény
  43. Az öszvérhajcsár mulattató története, egyéb különös eseményekkel, melyek a fogadóban történtek
  44. A fogadóban történt hallatlan események folytatása
  45. Egészen híven elmondja, hogyan történt a Mambrín sisakja s a szamárnyereg vitás kérdésének eldöntése, más nevezetes kalandokkal együtt
  46. A poroszlókkal történt emlékezetes kalandról, s a mi jó lovagunknak, Don Quijoténak rettentő haragjáról
  47. Milyen különös módon szállították tova az elbűvölt Don Quijote de la Manchát, úgyszintén más nevezetes események
  48. A kanonok folytatja értekezését a lovagregényekről és más, az ő értelméhez méltó tárgyakról
  49. Sancho Panzának és gazdájának, Don Quijoténak elmés párbeszédéről
  50. Ama tudományos vitatkozásról, melyet Don Quijote folytatott a kanonokkal, valamint egyéb eseményekről
  51. Mit beszélt a kecskepásztor Don Quijote kísérőinek?
  52. Ama tusakodásról, melybe Don Quijote a kecskepásztorral keveredett, valamint a vezeklőkkel történt rendkívüli kalandról, melynek véres verejtékkel vetett szerencsés véget

 

II. RÉSZ

Ajánlás
Előszó az olvasóhoz

  1. Milyen beszélgetést folytatott a plébános meg a borbély Don Quijotéval a betegségéről?
  2. Ama parázs veszekedésről, melyet Sancho Panza folytatott Don Quijote unokahúgával és gazdasszonyával, úgyszintén más, mulattató eseményekről
  3. Arról a mulatságos társalgásról, melyet Don Quijote, Sancho Panza és a bakkalaureus Sansón Carrasco folytatott
  4. Sancho kielégítő választ ád Sansón Carrasco kétkedésére és kérdéseire; úgyszintén egyéb tudásra és elmondásra érdemes események
  5. Arról az elmés, mulatságos párbeszédről, melyet Sancho Panza folytatott feleségével, Teresa Panzával, valamint egyéb, figyelemre és feljegyzésre méltó eseményekről
  6. Mi történt Don Quijote meg az unokahúga és a gazdasszony között? Az egész történet egyik legfontosabb fejezete
  7. Mi történt Don Quijote és fegyverhordozója közt, és több rendkívüli esemény
  8. Azt mondja el, mi történt Don Quijotéval, amidőn szíve hölgyének, Dulcinea de Tobosónak látogatására odajárt
  9. Majd meglátjuk, miről szól
  10. Azt mondja el, hogy iparkodott Sancho elbűvölni Dulcinea kisasszonyt, és más, éppoly nevetséges, mint valóságos események
  11. A bátor Don Quijote különös kalandjáról A Halál udvara kocsijával vagy szekerével
  12. Ama rendkívüli kalandról, mely a hős Don Quijote s a vitéz Tükrös lovag között esett meg
  13. Az Erdő lovagjával történt kaland folytatása, a két fegyverhordozó okos, új és barátságos párbeszédével együtt
  14. Az Erdő lovagjával történt kaland folytatása
  15. Elmondja és beszámol, ki volt a Tükrök lovagja meg a fegyverhordozója
  16. Mi történt Don Quijotéval s egy értelmes La Mancha-i lovaggal?
  17. Arról szól, hogyan ragadta és ragadhatta el Don Quijotét hallatlan bátorsága a legeslegszélső végletekig, az oroszlánokkal történt és szerencsésen végződő kaland alkalmával
  18. Mi történt Don Quijotéval a Zöldköpenyes lovag várában vagy házában, és egyéb különös dolgok
  19. A szerelmes pásztor történetét mondja el más, valóban mulatságos eseményekkel egyetemben
  20. A gazdag Camacho lakodalmának folytatása és a szegény Basilio esete
  21. Camacho menyegzőjének folytatása, s egyéb mulatságos események
  22. A La Mancha kellős közepén fekvő Montesinos barlangban történt nagyszerű kalandot mondja el, ahogy a hős Don Quijote de la Mancha oly szerencsésen végbevitte
  23. Bámulatra méltó dolgok, melyeket az elragadott Don Quijote látott Montesinos mélységes barlangjában, azonban oly rendkívüliek és lehetetlenek, hogy ezt a kalandot betoldottnak kell tartani
  24. Ezer olyan apróságot mond el, amelyek éppoly bohók, mint amily szükségesek e nagyszerű történet megértéséhez
  25. A szamárordításról szól, s a bábjátékossal történt mulatságos kalandot adja elő meg a jós majom emlékezetre méltó jóslatait
  26. A bábjátékossal történt mulatságos kaland folytatása, egyéb igazán nagyon jó dolgokkal egyetemben
  27. Elmondja, ki volt Pedro mester meg a majma, továbbá Don Quijote rossz kimenetelű kalandját a szamárordítással, mely nem ütött ki olyan jól, amint ő gondolta vagy szerette volna
  28. Hogy ez a fejezet mit foglal magába - mondja Benengeli -, megtudhatja az olvasó, ha figyelmesen elolvassa
  29. A bűvös sajkával történt híres kalandról
  30. Don Quijote találkozása egy szép vadászhölggyel
  31. Amelyben számos fontos dologról történik említés
  32. Mit felelt Don Quijote a korholásra, és más fontos és mulatságos események
  33. Arról a kellemes társalgásról, amelyet a hercegné és hölgyei folytattak Sancho Panzával, s amely olvasásra és figyelemre méltó
  34. Elmondja, hogyan derült ki, miként lehetne a varázs alól feloldani a páratlan Dulcinea del Tobosót; e könyv egyik leghíresebb kalandja
  35. Folytatja, milyen értesülést kapott Don Quijote afelől, hogyan lehet Dulcineát felszabadítani a varázs alól, és más bámulatra méltó események
  36. A Duena Doloridával, más néven Trifaldi grófnéval történt rendkívüli és hallatlan kalandot mondja el, valmint közli Sancho Panza levelét, melyet a feleségéhez, Teresa Panzához írt
  37. A Duena Doloridával történt nevezetes kaland folytatása
  38. Azt beszéli el, amit Duena Dolorida mondott el szerencsétlen sorsáról
  39. Trifaldi grófnő folytatja figyelemre méltó, bámulatos történetét
  40. Ehhez a kalandhoz és figyelemre méltó történethez tartozó eseményeket mond el
  41. Clavileno megérkezése és a terjedelmes kaland vége
  42. Milyen tanácsokat adott Don Quijote a fegyverhordozójának, mielőtt Sancho átvette a sziget kormányzóságát, és más figyelemre méltó dolgok
  43. Milyen tanácsokat adott még Don Quijote Sancho Panzának
  44. Hogyan vitték el Sancho Panzát kormányzónak, s milyen rendkívüli kaland történt Don Quijotéval a várkastélyban
  45. Miképpen vette birtokába szigetét a nagy Sancho Panza és hogyan kezdett el kormányozni
  46. Ama borzasztó csengettyű és macska okozta rémületről, amelyet Don Quijoténak a szerelmes Altisidora miatt kellett kiállnia
  47. Annak folytatása, hogyan viselte magát Sancho Panza a kormányzóságban
  48. Mi történt Don Quijote és Dona Rodríguez, a hercegnő komornája közt, meg más följegyzésre és örök emlékezetre méltó események
  49. Mi történt Sancho Panzával a szigeten tett körútja alkalmával
  50. Kiderül, kik voltak a varázslók, kik paskolták és kínozták meg a Duenát, kik csipkedték és karmolászták meg Don Quijotét, és milyen eredménnyel járt küldetésében az apród, aki levelet vitt Teresa Panzának, Sancho Panza feleségének
  51. Sancho Panza kormányzóságának folytatása és több, szintén nem megvetendő esemény
  52. Elmondja a második Duena Doloridának vagy a szükségben szenvedő hölgynek kalandját, akit más néven Dona Rodrígueznek is hívnak
  53. Milyen gyászos vége és kimenetele lett Sancho Panza kormányzóságának
  54. Ehhez a történethez, nem pedig máshoz tartozó eseményekről
  55. Mi történt Sanchóval útközben, meg egyéb események, amelyek párjukat ritkítják
  56. Ama rendkívüli és soha nem látott párbajról, melyet Don Quijote de la Mancha vívott Tosilos inassal Dona Rodríguez komorna leányának védelmében
  57. Hogyan búcsúzott el Don Quijote a hercegtől, s mi történt az okos és furfangos Altisidorával, a hercegné komornájával
  58. Don Quijote kalandjai úgyannyira megsokasodnak, hogy egymást érik
  59. A Don Quijotéval történt rendkívüli eseményt mondja el, amelyet bátran lehet kalandnak tartani
  60. Mi történt Don Quijotéval Barcelonába utaztában
  61. Mi történt Don Quijotéval, amikor bevonult Barcelonába, és egyéb dolgok, melyekben több az igazság, mint az okosság
  62. A bűvös fejjel történt kalandról és más apróságokról, melyek nem maradhatnak elmondatlanul
  63. Milyen baja történt Sancho Panzának, mikor meglátogatták a gályákat, és a szép morisco leány rendkívüli kalandja
  64. Arról a kalandról, melynél az eddigiek közül egy sem okozott nagyobb szomorúságot Don Quijoténak
  65. Ki volt a Fehér Hold lovagja, hogyan szabadult meg Don Gregorio, s egyéb események
  66. Arról szól, amit majd meglát, aki elolvassa, vagy meghall, akinek felolvassák
  67. Don Quijote elhatározásáról, hogy pásztor lesz, s fogadalma évét mezőn fogja töltetni, és más, jó és mulattató eseményekről
  68. Don Quijote sertéskalandja
  69. A legrendkívülibb s legkülönösebb eseményről: furcsább nem esett meg Don Quijotéval az egész nagy történet során
  70. A hatvankilencedik fejezet után következik, s olyasmiről szól, ami múlhatatlanul szükséges ennek a történetnek megértéséhez
  71. Mi történt Don Quijotéval s fegyverhordozójával, Sanchóval hazafelé utaztokban
  72. Don Quijote és Sancho hazatéréséről
  73. Milyen jeleket látott Don Quijote a falujába érkeztekor, meg egyéb események, melyek e nagy történet díszére és hitelesítésére szolgálnak
  74. Don Quijote megbetegedéséről, végrendeletéről és haláláról

 

La Mancha egyik falujában - a nevét említeni sem akarom - élt nemrég egy nemesember, olyasféle, akinél a fogason dárda, régi pajzs függ, van egy girhes paripája meg egy nyughatatlan agara. Hidalgónk életkora közel járt az ötvenhez, testalkata izmos, termete szikár, arca csontos volt...

Minthogy az emberi dolgok nem örökkévalók, hanem kezdetüktől fogva az utolsó pillanatukig mindig lejtőn haladnak, különösen pedig az emberi élet, bizony Don Quijote sem kapott olyan kiváltságot az égtől, hogy élete folyását feltartóztathatta volna; az ő vége is eljött, ütött utolsó órája, mégpedig akkor, amikor a legkevésbé gondolta volna...

...Don Quijote csupán számomra jött a világra, s én az ő számára; ő tudott cselekedni, én meg írni; csupán mi ketten születtünk egymásnak ama állítólagos tordesillasi firkász bosszújára, bosszúságára, mert elég vakmerő volt és talán még lesz is, hogy otromba és rosszul vágott strucctollával az én bátor lovagom hőstetteiről írjon; ez nem az ilyen firkász vállára való teher, s nem az ő náthás fejéhez illő feladat. Mondd meg neki, ha netalán valami módon összeakadsz vele: hagyja Don Quijote fáradt s immár porladozó csontjait, hadd pihenjenek sírjukban, s ne hurcolja őket a halál törvényét megcsúfolva Ó-Kasztíliába, ne ragadja ki Don Quijotét koporsójából, mert a lovag valóban végignyújtózott benne, úgyhogy lehetetlen harmadszor megint útra kelnie. Mert Don Quijote két kirándulása úgyis nevetségessé tette valamennyi kóbor lovag barangolását, és mindenkinek örömet meg mulatságot szerzett az ország határain belül és kívül. Ezzel teljesíted keresztény kötelességedet, mert jó tanáccsal szolgálsz rosszakaródnak; én pedig boldognak és szerencsésnek mondom magamat, hogy én voltam az első, és az ő irkafirkájának gyümölcsét is élveztem, amint csak óhajtottam, mert nem volt semmi egyéb kívánságom, csak az, hogy megvetés tárgyává tegyem az emberek előtt a lovagregények költött és sületlen históriáit, de az én igazi Don Quijotém története úgyis valamennyit megingatta, és nemsokára kétségkívül halomra is dönti.

A Don Quijote lovagregény-paródia

Cervantes a korabeli híres-hírhedt lovagregények paródiáját akarta nyújtani, és a világirodalom első regényét alkotta meg.

A regény jelentését két egyetemes szimbólummá nőtt alak hordozza: Don Quijote, a temérdek lovagregény olvasásától meghibbant szegény és rátarti, tipikus vidéki hidalgó, aki nemes felbuzdulásában a gyengék és védtelenek segítségére siető középkori kóborlovagok példája szerint akar élni, és hűséges kísérőtársa, a paraszti sorból "fegyverhordozóvá" előlépett Sancho Panza. Az előbbi a realizmusokkal nem számoló idealizmus, az utóbbi a földhözragadt gyakorlatiasság miatt korlátolt józanság képviselője. A két szélsőséges típus kiegészíti egymást, sőt a regény folyamán hat egymásra is, és ezzel párhuzamosan rokonszenvet is ébreszt Don Quijote iránt, aki végül is nem annyira nevetséges őrült, mint inkább különc és fennkölt gondolkodású hős benyomását kelti.

A főhősnek az első fejezetben történt részletes bemutatása után számtalan kisebb-nagyobb kitérővel fantasztikus, ellenállhatatlanul mulatságos s egyszersmind szimbolikus értelmű kalandok végtelen sora következik, melynek végén Don Quijote kudarcainak súlya alatt hazatér és halálos ágyán kijózanodva lemond lovagi álmáról. A regény látszólag a divatjamúlt lovagregények paródiája, de valójában a középkori lovagság külsőségeit felelevenítő feudális társadalom anakronisztikus vonásait bírálja.

A regényt sok betétnovella tarkítja; a szereplők a kocsmában találkozgatnak, ahol mesélnek egymásnak, s megkritizálják a hallott történeteket. Így még arra is mód nyílik, hogy az író kifejtse véleményét az irodalomról; arról kell írni, ami megtörténhetett volna, nemcsak ami megtörtént, "a regény tartalma, ötlete annál jobb, minél valószerűbb" - magyarázza egy kanonok nagy hévvel. A 16. században ez óriási felfedezés. A Don Quijote nemcsak irodalomtörténetileg korszakalkotó, de olvasmánynak is élvezetes.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői

La Mancha lovagja - musical - teljes film

Sevillában börtönbe vetik Miguel de Cervantest, a kormány adószedőjét, aki költő és drámaíró is egyben. Művei eddig kevés sikert hoztak számára, most pedig az egyház ellen irányuló sértések miatt hamarosan az inkvizíció törvényszéke elé kerül. A tárgyalásig tolvajokkal, gyilkosokkal, szajhákkal zárják össze, akik saját törvényeik szerint játszanak bíróságosdit. Azt javasolják, hogy az új fogolynak kobozzák el minden vagyonát, így kéziratos regényét is Don Quijote lovagról, aki - Babits Mihállyal szólván - "...kívül áll a valóság korlátain, tilosban él, a fantázia tilosában...". Cervantes, hogy megmentse művét, védőbeszéd címén előadja írását a bűnözőkből alakult bíróság előtt...

regény, lovagregény, musical, világirodalom, klasszikus, cervantes, szervantesz, don kihóte, hangoskönyvek

Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Gárdonyi: A láthatatlan ember. 1: hangoskönyv, 2: rádiójáték, 3: e-könyv


gárdonyi láthatatlan ember hangoskönyv Gárdonyi Géza történelmi regénynek szánta művét, de ma már inkább ifjúsági olvasmánynak számít. A valós történelmi keretek közt játszódó fikciós kalandregény főhőse a görög rabszolgafiú, Zéta, aki urával, Priszkosz rétorral Attila hun uralkodó Tisza menti városába érkezik azzal a céllal, hogy a Bizánci (Keletrómai) Birodalom és a Hun Birodalom helyzetéről tárgyaljanak uralkodójuk megbízásából. A történet azzal vesz fordulatot, hogy Zéta megpillant egy hun leányt, Emőkét, aki iránt olthatatlan szerelemre lobban a szíve, s ez „minden szereplő számára számos kaland és élmény forrása lesz”.

Hangoskönvv online hallgatása: A láthatatlan ember

A youtube formátumban lejátszható hangoskönyv fejezeteit sorrendben megszólaltató lejátszási lista ide kattintva indul (a videoformátum csak hangot tartalmaz):

radio-jatek.jpg

Hangjáték - rádiójáték meghallgatása - letöltése:

Zéta szerepében Kaszás Gergő és Tordy Géza

A Magyar Rádióban készült hangjáték teljes szereposztását, a dramatizált változat készítőit
lásd az oldal alján

Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember. Történelmi regény

Az olvasók körében leginkább az Egri csillagok írójaként számontartott Gárdonyi Géza (1863–1922) ma is népszerű regénye, A láthatatlan ember 1902-ben jelent meg először. Szerzője történelmi regénynek szánta, de ma már inkább ifjúsági olvasmánynak számít a kalandos történet, amelynek szövege több e-könyv-formátumban is elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában. Katt a címre:

Gárdonyi: A láthatatlan ember - Pdf könyv letöltése, olvasása

Gárdonyi Géza regénye .html formátumban

A könyv cselekménye, rövid tartalma

könyv: gárdonyi géza lathatatlan emberA cselekmény az V. századi Konstantinápolyban indul, a történet főhőse a trák származású görög rabszolgafiú, Zéta (Teofil), aki már kisgyermekként kénytelen megtapasztalni a helyzetéből adódó kiszolgáltatottságot és az irracionális emberi kegyetlenséget első gazdája házában. Ám egy szerencsés véletlen folytán találkozik a bölcs és humánus Priszkosz rétorral, aki megvásárolja őt Maksziminosztól. Új gazdája hamar a bizalmába fogadja, s nemcsak a ház körüli teendőket bízza rá, hanem a tudományok világába is bevezeti a jó eszű fiút.

Mikor Theodósziusz császár követeket küld Attila, a hun uralkodó udvarába — köztük Priszkoszt, akit elkísér a már felszabadított Zéta — elkezdődik a főhős életének sorsdöntő kalandja. Beleszeret az egyik hun főúr lányába, Emőkébe, s vállalja az újabb rabszolgaságot,  hogy szerelme közelében maradhasson. Miután harcossá képezik, részt vesz a hunok csatáiban, köztük a sorsdöntő catalaunumi ütközetben, és reméli, hogy érdemeiért hamarosan felszabadítják. Ám Attila váratlan halála után rá kell jönnie, hogy erőfeszítései hiábavalóak voltak, Emőke szívét sosem nyerheti el. A lány követi a halálba imádott királyát, ugyanakkor áldozata által Zéta életben marad, s elmenekülhet a hun birodalomból Dzsidzsiával, az iránta igaz szerelmet érző szolgálólánnyal.

Zéta arca mögött Gárdonyi rejtözködik?

A megjelenés óta eltelt több mint száz év során szinte szállóigévé vált a regény előszavában megfogalmazott alapgondolat:

Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan

Az irodalomtörténet évtizedeken át Gárdonyi alakmását kereste Zéta alakjában, s az író személyes élményeivel, magánéleti kudarcaival magyarázta az alapvetően pesszimista és melankolikus szerelemfelfogást. Mezei József irodalomtörténész szerint azonban Zéta elbeszélése nem pusztán egy szerelem története, hanem elsősorban az ismeretlennel, az emberrel való találkozás nagy lélektani élménye.

A be nem teljesülő vágyakozás irodalmi feldolgozása

Gárdonyi alapos forráskutatást végzett a regény megírása előtt, a hunok életvitelének és szokásainak leírásában a lehető legnagyobb hitelességre törekedett, a szöveg nyelvezete azonban nem archaizáló. Legfőképp az első személyű elbeszélő lírai és árnyalt stílusa teszi a regényt élvezetes, ma is könnyen érthető olvasmánnyá. A láthatatlan ember a be nem teljesülő vágyakozás elévülhetetlen témájának misztikus szerelemfelfogással átszőtt irodalmi feldolgozása, ebből kifolyólag pedig a mindenkori ifjúság érdeklődésére számot tartó, klasszikus érvényű regény.

Gárdonyi a regény megjelenését követően dramatizálta a művet Zéta címmel. A darabot 1905. december 17-én mutatta be a Nemzeti Színház, de nem sokáig maradt műsoron, mivel a remélt közönségsiker elmaradt.

Filmes feldolgozás nem készült a regényből.

Kortársa, Juhász Gyula írta Gárdonyiról:

Mert Gárdonyi Géza, aki szegedi riporterből egri remete lett, igazi költő, a legkülönbek közül, akiket ez a tragikus termékenységű magyar föld termett a világnak. Nem azok közül a poéták közül való Gárdonyi Géza, akik a világot rengetik, akik új törvényeket írnak és régi bálványokat döngetnek. Ó nem! Gárdonyi azok közül való, akikről a hegyi beszéd azt mondja, hogy boldogok a szelídek! Anima naturaliter christiana a Gárdonyi lelke, kedves, csöndes, sírva vigadó, alapjában véve egy jó néptanító lelke, aki azonban az egész magyar nép tanítására hívatott.

Tovább

Rejtő Jenő: Az előretolt helyőrség

Az előretolt helyőrség (1939) Rejtő Jenő (írói álnevén P. Howard) egyik legismertebb, legnépszerűbb légiós története

- Rejtő: Az előretolt helyőrség c. hangoskönyv letöltése - légiós történet - regény + e-könyv + képregény -

Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség. Hangoskönyv online

A fenti hangoskönyv ingyenesen hallgatható, letölthető. Megjelent a regény művészi igényű előadást tartalmazó hangoskönyv-változata is, megrendelhető, megvásárolható a Kossuth kiadónál: Az előretolt helyőrség Reciczky Gábor felolvasásában. Ízelítő:

A regény teljes szövege online elérhető - PDF Könyv:

Rejtő Jenő: Az előretolt helyőrség - PDF könyv letöltés, olvasás

 

A regény cselekménye

előretolt helyőrség könyvJules Manfred Harrincourt, becenevén Galamab, a kilépett tengerészkadét kocsmazenészként tengeti napjait Marseille kikötőnegyedében. Egyetlen vágya, hogy minél előbb jobb létre szenderüljön, ugyanis életbiztosításával szeretné megmenteni a nyomortól húgát és özvegy édesanyját. Csakhogy a rokonszenves fiatalembert jóakarói rendre megóvják a veszélytől, a szerencse egy pillanatra sem hagyja el, s kivételesen erős szervezete ellenáll mindenféle megpróbáltatásnak és betegségnek. Végső elkeseredésében jelentkezik a francia légióba, s közben belekeveredik egy szövevényes bűnügybe, melynek nem kevesebb a tétje, mint a civilizációtól még érintetlen egyenlítői Afrika gyarmatosítása.

Rejtő kalandregénye egy izgalmas és szövevényes nyomozás története, ráadásul itt senki sem az, akinek látszik, vagy akinek kiadja magát. A kevés önazonos szereplő egyike Galamb barátja, a termetes, vasöklű és poétai tehetségére mindenekfelett hiú Trappauer Hümér, akinek verses eposzaitól jobban rettegnek az ellenfelek, mint kivédhetetlen pofonjaitól. Hümérnek és veretes költészetének eredetileg nagyobb szerepet szánt az író, de kiadója megkurtította a szöveget: "Ez a Howard kibírta azt is, hogy Az előretolt helyőrség legjobb részeiből 42 oldalt húzzon Troppauer Hümér költőből, mert 'ezeknek az olvasóknak nem kell a humor, csak épp egy kicsi'”, írja egyik levelében a csalódott szerző.

A történet az elejétől a végig bővelkedik a meglepő fordulatokban, alighogy megoldódik egy rejtély, máris felbukkan az újabb titok. Ám az olvasó még így is könnyebben igazodik ki a szövevényes cselekményben, mint maga főhős, Galamb ugyanis nem éppen szintézisalkotó elme. Őt a természetes jóindulat és a cseppet sem természetes halálvágy vezeti keresztül-kasul a kegyetlen sivatagon, hogy végül egy titkosügynöknek hitt alkoholista cipész ködös és kelletlen utasításait követve végül kiszabadítsa az előretolt helyőrséget a lázadók markából, s haszonélvezőjévé váljék a bűntények megoldásának is. Ahogy a Rejtő-féle légiós történetekben megszokott, a főhőst a veszélyes kalandok közepette sem kerüli el szerelem, az imádott hölgy ezúttal a titokzatos történet kulcsfigurája, s szokatlan viselkedésével nem kevés fejtörést okoz a váratlan fordulatokat nem túlságosan kedvelő Galambnak.

Rejtő jellegzetes nyelvi humora, a csattanóba futtatott, gyorsan pergő jelenetek, a történetalakítás újabb és újabb csavarjai egy percre sem engedik lankadni az olvasó figyelmét. Az előretolt helyőrség az író egyik legfeszesebb, legfordulatosabb légiós története, mely derűs humorának, ugyanakkor a tragédiát is sejtetni képes, mélyen humanista szemléletének köszönhetően ma is élvezetes olvasmány.

Gyakran idézett részletek a regényből:

  • Mindenki onnan jön, ahonnan akar, vagy ahonnan szabadon bocsátják.
  • Az élet nehéz, de meghalni sem könnyű.
  • Akiknek nem fáj az élet, azok a halál gondolatát is könnyebben viselik el.

- De biztos, hogy nincsenek papírjaid?
- Egy szál sincs.
- Ezt majd igazolnod kell. A kapitány régimódi ember, és köti magát bizonyos formaságokhoz.

Az előretolt helyőrség a rajongók körében kultikus tiszteletnek örvendő képregényváltozatban is megjelent Cs. Horváth Tibor átiratában és Korcsmáros Pál rajzaival. A fekete-fehér képsorozatokat a Füles 1967-es évfolyama közölte folytatásokban, beszkennelt reprintje itt érhető el a neten (a jobb hasáb számaira kattintva lehet lapozni: Rejtő: Az előretolt helyőrség - KÉPREGÉNY

eloretolt-helyorseg-kepregeny.jpg

Tovább

Agatha Christie: Három vak egér

agatha-christie-harom-vak-eger.jpgAgatha Christie: Három vak egér - Hangoskönyv

A tipikusan Christie-s alapszituációban játszódó történet az írónő hosszú és sikeres pályájának derekán íródott. A Három vak egér színpadi változata Az egérfogó címen vált világhírűvé, ma a szakemberek színháztörténet leghosszabb ideig játszott darabjaként tarják számon.

A krimi keletkezésének története

A Három vak egér című kisregény Agatha Christie hosszú és sikeres pályájának derekán íródott. Előzménye: amikor a brit uralkodó, VI. György édesanyja 1947 tavaszán nyolcvanadik születésnapját ünnepelte, a BBC rádió személyre szóló meglepetéssel kívánt kedveskedni neki. A kérdésre, hogy mit szeretne hallani, Mária anyakirályné azt válaszolta: „valamit Agatha Christie-től”. Így született meg a húszperces rádiójáték, mely 1947. május 26-án hangzott el Három vak egér címmel. A történet három évvel később átdolgozott, kibővített formában elbeszélésként (kisregényként) egy válogatáskötet címadójaként jelent meg az Egyesült Államokban. A. Christie ezt követően színpadra alkalmazta művét, s Az egérfogó címet adta neki. Az átkeresztelt darab az 1952-es londoni bemutató óta nem került le a műsorról, ma is játsszák.

Agatha Christie, a krimi koronázatlan királynője

1890 – 1976

Angol írónő, mintegy 80 detektívregény és nagy sikereket arató West End-i színpadi darabja tette világhírűvé. A Guinness Rekordok Könyve szerint William Shakespeare könyvei és a Biblia után Agatha Christie könyveit adták ki a harmadik legnagyobb példányszámban az egész világon.

Három vak egér - rövid tartalom - ismertetés

Egy zimankós téli napon kis vendégfogadó nyílik az isten háta mögött, ahová, csodák csodája, egymás után érkeznek a vendégek: a kócos, vörös hajú, epezöld kockás nyakkendőt viselő, kajánvigyorú walesi fiatalember, Christopher Wren; az agresszív, parancsoláshoz szokott és a kákán is csomót kereső, zord külsejű Mrs. Boyle; a katonás eleganciájú, keménykötésű, magáról semmit el nem áruló Metcalf őrnagy; és a pipiskedő, a hölgyeket szatír módjára vizslató külföldi, Mr. Paravicini. A panziót vezető újdonsült házaspár, Giles és Molly Davis a nagy munka közepette tán észre sem veszi, milyen különös alakok szálltak meg náluk. Azután az intézményt egy hatalmas hóvihar a szó szoros értelmében elvágja a külvilágtól. Ám az aggodalom akkor hág a tetőfokára, amikor a rendőrség síelni tudó embere mégis eljut a Monkswell-vendégházba. Az ifjú Trotter őrmester ugyanis azért tette meg ezt az emberpróbáló utat, hogy beszámoljon az egybegyűlteknek a két napja, Londonban történt gyilkosságról, s hogy közölje velük, a tettes itt van közöttük, és újból ölni készül...

PROLÓGUS

Dermesztő hideg volt. Az égen komor és a le nem hullott hótól terhes felhők gomolyogtak.
    Egy férfi sötét felöltőben, sálba bugyolált arccal, szemébe húzott kalapban végigment a Culver Streeten, és fölment a 74-es számú ház lépcsőjén. Megnyomta a csengőt, mely élesen fölberregett az alagsorban.
    Mrs.Casey, aki épp a mosogatással bajlódott, törődötten így szólt:
    – Fene a csengőbe! Én mondom, nincs az embernek egy csöpp nyugta se!
    Lihegett egy sort, majd fölcaplatott az alagsorból, és ajtót nyitott.
    A kint álló férfi alakja kirajzolódott a fenyegető szürkületből.

A hangoskönyv megrendelhető a Kossuth Kiadónál:

Agatha Christie: Három vak egér - Hangoskönyv

Csankó Zoltán előadásában

Agatha Christie: Három vak egér könyv letöltés pdf