Legjobb hangoskönyvek letöltése, online hallgatása. Ingyenes könyvek olvasása - mp3, pdf e-book

Hangoskönyvek letöltése, hallgatása

Örkény István: Tóték. Könyv, színdarab

2017. november 25. - Hangoskönyv Online
Örkény: Tóték. Hangoskönyv online letöltés - Színdarab: tragikomédia - Rádiójáték - elektronikus könyv: pdf

Örkény István: Tóték. Hangoskönyv online letöltése, hallgatása

A kisregény.Tóték Örkény István egyik legismertebb, korszakos jelentőségű műve. Eredetileg filmforgatókönyvnek készült Pókék, majd pedig Csend legyen! címmel. Prózaműként Tóték címen először a Kortárs című folyóirat közölte 1966-ban. Könyvalakban először 1967-ben, a Nászutasok a légypapíron című kötetben jelent meg. A Tóték kisregény-változata hallgatható meg hangoskönyvként az alábbi Youtube-videóra kattintva, Gépész felolvasásában:

A színdarab. Örkény maga dolgozta drámává

Színmű: Tragikomédia két felvonásban. Még a könyv megjelenése évében, azaz 1967-ben Örkény átdolgozta a kisregényt drámává, amelyet máig nagy sikerrel játszanak a színházak. A premierre 1967-ben a budapesti Thália Színházban került sor parádés szereposztásban. Az előadást Kazimir Károly rendezte; Latinovits Zoltán mint Az őrnagy, Dayka Margit mint Tótné, Nagy Attila mint Tót és Hacser Józsa mint Ágika szerepelt benne.

Alább a Thália egy későbbi, 1978-as előadása tekinthető meg két részben. A színdarab rendezője: Kazimir Károly. Szereplők: az őrnagy: HARSÁNYI GÁBOR, Tót: NAGY ATTILA, Tótné: PÉCSI ILDIKÓ, Ágika: JANI ILDIKÓ

A hangjáték. Rádiókomédia: Örkény - Tóték

Szinetár Miklós rendezett rádiójátékot a műből Latinovits Zoltán és Szabó Gyula főszereplésével. A rádiókomédiát  1974-ben mutatta be a Magyar Rádió. Szereplők: Latinovits Zoltán (őrnagy), Szabó Gyula (Tót), Dajka Margit (Tótné), Schütz Ila (Ágika). A hangjáték online meghallgatható itt

Letölthető, online olvasható elektronikus könyvek:

Örkény István: Tóték (kisregény)- pdf könyv

<< katt a fenti linkre letöltéshez, olvasáshoz

Színdarab: a Tóték c. Örkény-darab szövege - html könyv

<< katt a fenti linkre a megnyitáshoz, olvasáshoz

Film: Isten hozta, őrnagy úr!

A Tótékból 1969-ben filmszatíra készült Fábri Zoltán rendezésében Isten hozta, őrnagy úr! címmel. Az őrnagyot Latinovits Zoltán, Tót Lajost pedig Sinkovits Imre játszotta. Jelenleg a film a Videán érhető el ingyenesen, más videócsatornákon is meg-megjelenik, de a szerzői jogokra hivatkozva időnként eltávolítják.

A Tóték rövid tartalma, cselekménye

orkeny-totek-konyv.jpgA cselekmény egy elképzelt hegyvidéki faluban, Mátraszentannán játszódik a második világháború idején. Tót Lajos a község köztiszteletnek örvendő tűzoltóparancsnoka, felesége felnéz rá, lánya, Ágika, imádja. Tóték egy napon levelet kapnak az orosz fronton szolgálatot teljesítő fiúktól, amelyből kiderül, hamarosan vendég érkezik hozzájuk: Varró őrnagy, Gyula felettese idegkimerültségét szeretné kiheverni a kellemes klímájú vidéken.

A Tót család igyekszik minden tőlük telhetőt megtenni, hogy az őrnagy jól érezze magát az otthonukban, hátha fiúk helyzetén is javítanak ezzel. Nem tudják, hogy feleslegesen sürgölődnek, Gyula elesett a fronton, csak épp a féleszű postás, Gyuri atyus nem kézbesítette az erről szóló táviratot, hogy megkímélje őket a tragikus hírtől.

Tót Lajosnak igencsak nehezére esik az őrnagy furcsa szokásainak elviselése, de egy-egy rövid lázadás után, családja unszolására újból és újból aláveti magát a vendég akaratának. A zaklatott, mindig gyanakvó őrnagy a dobozolásban végre értelmesnek tartott elfoglaltságot talál maga és a család számára, s ettől kezdve ez a tevékenység tölti ki minden idejüket.

Tóték sok önfeladás és áldozat árán átvészelik a két hetet, amíg az őrnagy náluk üdül. Ám mikor kiderül, hogy Varró még maradna, Tót Lajos nem hajlandó tovább tűrni a terrort, és végez az őrnaggyal.

Abszurd és groteszk tragikomédia

A Tótékban keverednek a valószerű és az abszurd vonások, a groteszk ábrázolásmód ugyanakkor absztrakttá teszi a történetet és a szereplőket.

A mű az őrnagy és Tóték viszonyában az elnyomás természetrajzát, a hatalom és az áldozat viszonyát vizsgálja a maga bonyolultságában. Örkény szerint Tót és az őrnagy nem kizárják, hanem feltételezik egymást. A mű drámaváltozatának bevezető soraiban pedig azt írja:

Potenciálisan az őrnagy és az áldozata vagyok egy személyben; jó lenne, ha nem kellene többé félelemben élni (Levél a nézőhöz).

A hatalom és az áldozat viszonya

A regény igen gazdag értelmezési tartománnyal rendelkezik. A háború tébolyának megjelenítése mellett a fasizmus és a személyi kultusz világát is felidézi a szöveg. Árnyaltan vizsgálja a hatalom és az áldozat viszonyát, rámutat, hogy az alá- és fölérendeltség kis közösségekben, sőt bármely emberi kapcsolatban létrejöhet, csakúgy, mint a társadalmi struktúrákban. Emellett a függő helyzetben lévő, illetve a hatalomgyakorló személyiségbeli torzulásaira, egymást feltételező voltára és az emberi tartás törékenységére is rávilágít.

A Tóték helye Örkény életművében

A Tóték mérföldkőnek számít Örkény István prózaművészetében. Az irodalomtörténet a kisregény megjelenésétől számítja az író pályafordulatát, ekkor szakít végleg a korai pályaszakaszára jellemző realista ábrázolással, s írásmódját a továbbiakban a groteszk szemlélet- és kifejezésmód jellemzi. Örkény szerint

A groteszk leglényege, hogy egyensúlyt találjunk a nevetséges és a tragikus között. (…) Az ember borotvaélen táncol.

Berkes Tamás irodalomtörténész így méltatja a Tóték szerzőjét:

Örkénynek különös tehetsége volt, hogy a 20. század nyomorúságos helyzeteit, emberi tragédiáit és történelmi kataklizmáit ironikus átértelmezéssel tömörítse össze, csupaszítsa le paradox képletekké, megőrizve egyúttal valami személyes líraiságba rejtett emberi perspektívát.

Tovább

Oz, a nagy varázsló - hangjáték, könyv, film

Oz, a nagy varázsló - hangoskönyv ingyen letöltés, hallgatás

Tartalom: 1. Hangjáték, hanglemez (ingyen). 2. Hangoskönyv (megvásárolható). 3. E-könyv: ingyenesen letölthető szöveg. 4 Teljes film letöltése

oz-nagy-varazslo.jpegA mű szerzője és eredeti címe: Lyman Frank Baum The Wizard of Oz. Nemzedékek nőttek fel rajta, az Oz, a nagy varázsló az egyik legmeghatározóbb, legtöbbek által olvasott, ismert mesekönyvek közé tartozik. A szerző állítólag nem akart komoly, tanító szándékú történetet írni, hanem inkább valami szórakoztatót, amit a szülők szívesen olvasnak fel a kiságy szélére kuporodva esténként gyerekeiknek, vagy amit a nagyobbacskák már önállóan olvasnak és nem tudják letenni, mert izgatja őket a kaland folytatása. Ha tetszik, ez valóban egyfajta kalandregény a tündérmesék motívumaival. De mondhatjuk fordítva is: a kalandregény fordulatait használó mese. Világhírét részben az Óz, a csodák csodája című, 1939-ben bemutatott amerikai musical-filmnek köszönheti (a színházi musical 1902-11 között aratott sikert a Brodway-n), amelyet Victor Fleming, Richard Thorpe és King Vidor rendezett, a zenéjét Herbert Stothart és Harold Arlen szerezte. Az USÁ-ban 1939. augusztus 25-én mutatták be, Magyarországon több szinkronnal is forgalomba került (1960., 1977., 1992., 2000.). A filmen Dorothy Gale szerepében Judy Garland nyújtott emlékezetes alakítást. A film zenéjét és legjobb dalát 1940-ben Oscar-díjjal jutalmazták.

Bár a mű több mint száz éves, még mindig érdemes újra és újra megjelentetni: a nosztalgiázó nagymamák hatalmas megelégedéssel ajándékozzák kisunokáiknak. Az említetteken kívül sok más feldolgozása is létezik - és persze magyar hangoskönyv is készült belőle (Mácsai Pál olvassa fel.) Előbb azonban egy ingyenes lehetőség:

1. Hangjáték - Hanglemez. Ingyenes online hallgatás

A hangjáték alapján dupla bakelitlemez készült 1980-ban, ez hallgatható meg hangoskönyvként Youtube-videó formátumban. Katta lejátszáshoz

A rádiójáték szereposztása

Oz - Haumann Péter; Dorka - Csellár Réka; Totó - Kaszás Gergő; Madárijesztő - Székhelyi József; Bádogember - Gelley Kornél; Oroszlán - Sztankay István; Jó boszorkány - Szemes Mari; Rossz boszorkány - Galambos Erzsi; Majomkirály - Vallai Péter; Farkaskirály - Fekete Tibor; Nyugorok vezére - Bárány Frigyes; Rádiós - Pusztai Péter; Kulcsár - Jászai László

Lyman Frank Baum ma már klasszikusnak számító meseregényéből Szöllôsy Klára míves fordításának a felhasználásával rádióra írta: Schwajda György. Zenéjét Victor Máté szerezte. A rendező: Siklós Olga

Lyman Frank Baum 1856-1919

1856 május 15-én született New York állam Chittenango városkában, egy kilencgyermekes családban hetedikként.  gyermekeként. Amerikai gyermekkönyvíró, legismertebb munkája az Óz, a csodák csodája (más fordításban Oz, a nagy varázsló). Kalandos élete során volt kakastenyésztő, bolttulajdonos és számos újság alapítója, szerzője. Az Óz történetében szereplő leírások lényegében Észak-Dakotában szerzett élményeiből és tapasztalataiból táplálkoznakt. 1900-ban adták ki Denslow nevű társával az Óz, a csodák csodáját, mely attól kezdve két éven át vezette a gyermekkönyv-eladási listákat Amerikában, s Baum további 13 regényben mesélt a történet szereplőinek sorsáról. 1902-ben Baum és Denslow Paul Tietjens zeneszerzővel és Julian Mitchell rendezővel megalkották a regény musical-változatát is Fred R. Hamlin szövegkönyve alapján. 1902-től 1911-ig számos előadást élt meg Chicagoban és a Broadwayn, majd országszerte is. - F. Baum 1919 május 6-án halt meg agyvérzésben.

2. Hangoskönyv - Kossuth kiadó: Óz, a nagy varázsló

Online megrendelhető: L. Frank Baum: Oz, a nagy varázsló - hangoskönyv
Mácsai Pál előadásában

oz-nagy-varazslo-hangoskonyv-letoltes.jpgKiadói ismertetés: Valahol messze, a zölden tündöklő Smaragdvárosban él és uralkodik Oz, a nagy varázsló. Dorka is tőle szeretne tanácsot kérni, hogyan juthatna vissza Kansasba Totó kiskutyájával együtt. Útja során három jó barátra is szert tesz: a bölcsességre vágyó, egyébként éles eszű Madárijesztőre, a magát gyávának valló, bátorságát mégis jó pár alkalommal bizonyító Gyáva Oroszlánra és a „szív nélküli” Bádog Favágóra, akinek bádogtestében érdekes módon mégis érző szív dobog. Mindannyian vágynak valamire, s az út maga ismerteti meg velük, hogy amire vágynak, az nem egy varázsló csodás hatalmától függ, hanem csak önmaguktól.

3. A mese teljes szövege - ingyenes e-könyv

oz-a-nagy-varazslo-konyv.jpgA Móra Könyvkiadó mesekönyve alapján közzétett szöveg ismertetője: Valahol messze, a zölden tündöklő Smaragdvárosban él és uralkodik Óz, a Nagy Varázsló. Úgy hírlik, hogy fényes palotájában a legkülönbözőbb kincsek garmadáját gyűjtötte egybe, köcsögszámra áll ott a bátorság és az ész, egész gyűjteménye van emberi szívekből, s varázshatalma akkora, hogy a világban sodródó Dorka is tőle kér tanácsot, hogyan juthatna haza Kansasba. Óz palotája felé igyekszik hát mindenki, aki csodás segítségre vágyik. Oda tart a vándorúton összesereglett társaság: Dorka, a Madárijesztő, a Bádog Favágó, a Gyáva Oroszlán, no meg Totó, a játékos kiskutya is.

Film ingyen: Óz, a csodák csodája

Teljes film magyar szinkronnal!

Tovább

Wells: A láthatatlan ember. Hangoskönyv

H. G. Wells: A láthatatlan ember. Hangoskönyv letöltés, ingyen hallgatás

hangoskönyv letöltés - láthatatlan ember - wells h. g.- Könyv, regény. A fantasztikus irodalom klasszikusa, minden Sci-Fi előképe, Herbert George Wells A láthatatlan ember c. teljes regénye egyben online meghallgatható és letölthető. Készüljön fel több órányi izgalomra! Felolvassa: Gépész. Youtube videó formátum.

Lentebb: online olvasható vagy letölthető e-book több változatban, továbbá olvasható ismertetés, könyvkritika, részletek a műből, valamint a belőle készült filmek adatai.

 Az izgalmas, lebilincselő regény teljes szövege egyben meghallgatható:

A könyv eredeti angol címe: The Invisible Man. Wells 1897-ben írt science-fiction regénye ma is nagy népszerűségnek örvend, számos műfajban feldolgozták és sok nyelvre lefordították. A prózamű egyszerre krimi és lélektani regény, afféle (vissza?)fejlődésregény, ugyanakkor persze vérbeli tudományos-fantasztikus mű, amelyben a tudományos megalapozottság sem mellékes. De a szépírói kvalitásokon túl az angol irodalom egyik legtermékenyebb nagy alakja egyben kíméletlen társadalomkritikát is megfogalmazott. Emellett A láthatatlan ember egyszersmind komoly erkölcsi tanulság azok számára, akik az emberi viselkedési normák és az empátia felől közelítik a szöveget. A magát láthatatlanná tevő hősnek a maga szélsőséges állapotában és helyzetében szükségképpen szembe kell fordulnia az emberekkel, miközben életre-halálra menő küzdelmét vívja.

Ahogy a regény egyik elemzője megjegyzi, az izgalmas, fordulatos cselekményű fantasztikus történet morális kulcskérdése mégiscsak az, hogy mivé válnánk, ha nem kötnének bennünket a társadalmi konvenciók, írott és íratlan törvények, illetve hogyan reagálna a láthatatlanság felfedezésére a hagyományokhoz szokott, minden újdonságot gyanakvással fogadó emberek közössége. A zseniális kémikus, doktor Griffin cselekedeteit nem a társadalmi normaelvárások és nem a lelkiismereti motívumok irányítják, hanem a frusztráló gyakorlati problémák megoldására tett kísérletei miatt kerül kényszerhelyzetekbe. Ingerültsége a kiábrándultságával együtt fokozódik, mind gyakrabban kénytelen menekülni az életben maradásáért, miközben elidegenedik és szinte teljesen kirekesztődik az emberek szűkebb és tágabb közösségéből. Láthatatlansága a környezete számára nem pusztán egy kitöltetlen hely, hanem maga a fenyegető ismeretlen.

Online könyv - a regényszöveg ingyenesen elérhető az interneten

Ha nem hallgatni vagy letölteni szeretné, hanem olvasni a művet, arra itt az e-könyv változat .html formátumban. Benedek Mihály fordítása. Katt a megnyitáshoz, letöltéshez:

E-könyv letöltése: A láthatatlan ember

A KÜLÖNÖS FÉRFI MEGÉRKEZÉSE

Az idegen egy hideg téli napon, valamikor február havában érkezett meg, vastag kesztyűs kezében kis fekete útitáskát szorongatott; abban az évben aznap havazott utoljára, s a férfi csípős szélben, hófúvásban gyalog jött át a dombon a bramblehursti vasútállomásról. Tetőtől talpig bebugyolálta magát, a puha nemezkalap eltakarta arcát, csak az orra hegye fénylett a karima alatt; a hó megült a vállán, a mellén, és fehér tarajként megtapadt a táskán is. Amikor félholtan betámolygott a "Lovaskocsihoz" címzett fogadó ajtaján, első dolga volt, hogy földhöz csapja az útitáskát.

- Tüzet! - kiáltotta. - Az isten szerelmére! Egy szobát és egy kis meleget! - Az italmérésben toppantott, lerázta magáról a havat, aztán követte Hallnét a társalgóba, hogy megalkudjanak. A kurta-furcsa bemutatkozást még megtoldotta az asztalra hajított pár fonttal, s ezzel máris megtelepedett a fogadóban.

wells: a láthatatlan ember. könyv

Aki egy korábbi, valószínűleg az első magyar kiadás és fordítás szövegével szeretne megismerkedni, annak a Magyar Elektronikus Könyvtár állományából ajánljuk:

Wells regényének online olvasás, letöltése:

Herbert George Wells: A láthatatlan ember | e-könyv

A Port-Stowe-i országút mentén található a hasonnevű kocsma... A bejáratnál egy deszkára akasztott viharkabát fogadja a látogatót, fölötte nagy karimájú kalap, alatta egy pár csizma. Madárijesztő is lehetne. De nem az. Ő a fogadó cégére, A Láthatatlan Ember. A csapláros az olyan vendégnek, aki jól tud inni, bőbeszédűen elmond mindent a láthatatlan emberről; sőt még azt is, hogyan akarták a prókátorok kitúrni őt abból a kis vagyonkájából, ami nála volt, mikor Burdockba menekült a láthatatlan ember elől... Persze valójában a dolog másként esett... Aki kíváncsi, járjon utána... Olvassa el az ingyen letölthető e-bookot vagy hallgassa meg a hangoskönyvet. Persze jó tudni, a regényből több film is készült, és jön egy új Johnny Depp főszereplésével, ha igaz, 2018-ban (a tavaly felröppent hírek szerint ez az 1933-as horror remake-je lesz...)

A fentebb idézet regénykezdet a korábbi fordításban egyébként eléggé másként hangzik, még a fejezet címe sem azonos:

A furcsa idegen érkezése

Az idegen február elején érkezett, szeles, télies napon, szakadó hóban - ez volt az utolsó hóesés abban az esztendőben -, és gyalog jött a bramblehursti vasúti állomástól, kis fekete pakktáska a keztyűs kezében. Tetőtől talpig be volt burkolva és puha kalapjának széles, lehajtott karimája úgy eltakarta egész arcát, hogy csak a orra hegye látszott ki; a hó tenyérnyi vastagon födte vállait, kalapját, mellét és a kis pakktáskát.

Szinte félholtan támolygott be a "Postakocsihoz" címzett fogadóba s ledobva pakktáskáját rekedten kiáltott föl:

- Tüzet, az Isten szerelméért!... Szobát, meleg szobát!...

Lerázta magáról a havat és bement Hall asszonysággal a vendégszobába, ahol e rövid bevezetés után és néhány sovereign-nyel nyélbe ütötte a dolgát: megszállt a fogadóban.

 Egy könyvkritikából

Strukturált cselekmény pozitív hős nélkül

h. g. wells a lathatatlan ember

A láthatatlan ember szövegét a hagyományos, késő 19. századi elbeszélésmód és a tudományos extrapoláció kettőssége szervezi: a precíz és részletes helyrajzi leírások, a mellékszereplők köznapi tárgyú, banális párbeszédei a történet realisztikusságát erősítik, mintegy hitelt kölcsönözve annak a talán döbbenetesnek tűnő alaptézisnek, hogy a láthatatlanság felfedezésétől kevesebb választja el a világot, mint bárki gondolná.

Maga a cselekmény jól strukturált és meglehetősen rekurzív: az ipingi fogadóba érkező különös idegen többszöri, de ártalmatlan konfrontációja a környezetével még inkább egy fantasztikummal átszőtt, kedélyes elbeszélés benyomását kelti. A feszültség a címszereplő lebukását követő ámokfutással jelenik meg a történetben, ezután a régi iskolatárssal való találkozáskor a retrospektív előzményismertetés a főhős motivációit világítja meg, majd a végkifejlet és nemiképp nyugtalanító lezárás következik. A narráció sajátossága, hogy a történetmondó nem mindentudó ugyan, de több ismerettel rendelkezik a történtekről, mint az összes résztvevő együttvéve: akár egy tényfeltáró riporter, különböző tanúk beidézésével és más-más látószögből közvetíti az eseményeket. Olykor a spekulációnak is teret enged, jellemzően ott, ahol a főhős legsúlyosabb bűntette kerül szóba. A Wicksteed-gyilkosságot senki sem látta, a narrátor csupán a körülményekből következteti ki, mi történhetett. Ezzel együtt hagy egy szűk egérutat Griffin számára: a tragédia akár máshogy is megeshetett, hisz csupán az azt megelőző furcsa hadakozásnak volt szemtanúja.

Tovább

Karinthy Frigyes - Utazás a koponyám körül

Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül hangoskönyv letöltés ingyen, online hallgatás. Rádiójáték. Hanglemez

Karinthy: Utazás a koponyám körül. Hangjáték, rádiófelvétel

karinthy-utazas-koponyam-korul-hangoskonyv.jpg1. A regény mint elektronikus könyv ingyenesen letölthető pdf és html formátumban; online olvasható szövegként megnyitható vagy lementhető a lentebbi linkeken a Könyv  letöltés, online olvasás alcím alatt.

Karinthy híres regényét sokszor, sok műfajban feldolgozták, készült belőle színpadi adaptáció és film (Révész György rendezte) is. Közismert a rádióra alkalmazott adaptáció, ennek felvétele hallgatható meg vagy tölthető le erről a weboldalról. 

A műről bővebben A regény szövege, tartalma alcím alatt olvashatni.

2. HANGJÁTÉK, rádiójáték. A regényt rádióra alkalmazta Kapossy Miklós, a hangjátékot rendezte Marton Frigyes. Az író, Karinthy Frigyes szerepében Latinovits Zoltán. A Magyar Rádió Karinthy Színpada produkciójában készült és bemutatott rádiójáték hanglemez formájában is megjelent, a hangoskönyv ebből a hangfelvételéből készült.

3. Figyelem, a legalsó videó automatikusan indul! 

A hangoskönyv letöltése saját gépre

A hangfájl letöltéséhez katt jobb egérgombbal a linkre:

Lejátszás, hallgatás a Youtube-ról:

A hanganyag videója a Youtube rendszerében:

Bónusz: Karinthy regényszövege és a fenti hangfelvétel alapján készített sajátos zenei és vizuális feldolgozás a Chi Recordings-től. Elektronikus audió-vizuális mű - Youtube videó:

Tovább

Könyv, film: Orwell: 1984

Újra aktuális lett Goerge Orwell 1948-ban írt utópista politikai szatírája

george orwell 1984 hangoskönyv letöltése ingyen. online hallgatás interneten. pdf könyv letöltés online olvasás. film

George Orwell: 1984. Hangoskönyv letöltése és hallgatása

orwell 1984. hangoskonyv letoltese ingyenA Nagy Testvér mindet lát. Ezerkilencszáznyolcvannégy. Regény - szatirikus negatív utópia: Disztópia. Újra aktuális lett! A 21. század sem mentes a diktatúráktól. Van, ahol működik, van, ahol épül a demokráciát és sajtószabadságot korlátozva.

Orwell 1984. Könyv ingyen letöltése, ingyenes hangos könyvek hallgatása. e-Könyv ingyenes letöltése, online olvasás és hallgatás az internetről.

Az elnyomó hatalmak működését bemutató mű számos adalékkal szolgál meg a XXI. századi diktatórikus törekvések jobb megismeréséhez. Az áthallások, új és újbóli olvasói rádöbbenések teszik ma is aktuálissá Orwell világhírű utópiáját, a Nineteen Eighty-Four.

Hangoskönyv. Orwell 1984, 1-2 rész

1. rész

2. rész

Online könyv letöltés, megnyitás, online olvasása

A klasszikussá vált, világirodalmi jelentőségű regény másfél évtizeden át, egészen 2017 júliusáig elérhető, letölthető vagy online olvasható volt a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján (Országos Széchenyi Könyvtár), majd a szerzői jogokra hivatkozva eltávolították a nemzeti könyvtár weboldaláról html és pdf állományt. Ennek eléggé sikamlós politikai előzménye volt Magyarországon. Erről részletesen az Első.XYZ blog számolt be. Itt olvasható: Egy szerzői jogsértés politikai kontextusa: Orwell 1984 könyve - MEK

Disztópia (negatív utópia)

1984: Goerge Orwell szatirikus utópista regényéről

Az 1984 (eredeti angol címén Nineteen Eighty-Four) egy szatirikus politikai regény egy benne foglalt szerelmi történetnettel. Orwell 1948 ban írta, az évszám két utolsó számjegyének megfordításából adódott a regény címe. Az 1984 egy olyan disztópia - negatív utópia -, amelyben a mindent felügyelő állam tökéletes alkalmazkodást követel a személyes életünkben is alávetett polgároktól Az 1949-ben megjelent szatíraregény G. Orwell legnépszerűbb munkája, világhírének köszönhetően használjuk az orwelli jelzőt. A világ számos nyelvére lefordították; magyarra ketten is lefordították, a mű előbb Antal György fordításában jelent meg 1984-ben, majd az Európa Könyvkiadó jelentette meg 1989-ben Szíjgyártó László avatott tolmácsolásában.

Film: Orwell 1984 avi. Teljes film - magyar szinkron

Magyarul beszélő angol filmdráma, 106 perc, 1984. Rendező: Michael Radford

Rövid tartalmi leírás

A film meglehetős pontossággal követi a regény történéseit

A jövőben járunk (1984-ból nézve: 1984-ben). A Föld lakossága egy nukleáris háborús konfliktust követően három országra oszlik, ezek kérlelhetetlen harcban állnak egymással, ugyanakkor más-más formációban kötnek egymással szövetséget. Ilyenkor mindig felül kell írni a múltat, mintha mindig ugyanazok lettek volna az ellenségek és a barátok.

A totalitárius Óceániát (fővárosa az utópiában, G. Orwell életrajzát ismerve, nem véletlenül: London) a mindent látó Nagy Testvér kormányozza. Az egyéniség bárminemű megnyilvánulását szigorúan üldöző állam egyik polgára, Winston Smith (a könyv központi alakja és a film főszereplője), az archiv dokumentumokat kezelő felügyelet Archívumok nevű részlegén dolgozik hivatalnokként. Titokban naplót vezet, melyben leírja megfigyeléseit és titkos vágyait. Egy nap megismerkedik a vonzó Juliával, aki az Igazság részlegén dolgozik. Megbeszélnek egy randevút annak ellenére, hogy ez tiltott tevékenységnek számít Óceániában. A szerelmesek végül úgy döntenek, megszöknek, de az elnyomó állami apparátus útjukat állja.

A film és maga a regény vagy annak fent megnyitható, hallgatható és le is tölthető hangoskönyv változata hajszálpontos képet ad a diktatúrák természetéről, így többek között az ellenségkép megalkotására épített gyűlöletről, arról, a hatalom birtokosai hogyan használják ki a gyűlölet felszítását és ébren tartását hatalmuk megtartásai. Ezek a motívumok teszik aktuálissá és áthallásossá az alkotást a 21. században is létező diktatórikus viszonyok közepette.

könyv-letöltés, ingyenes hangoskönyv az interneten, történelem - politika és társadalom, klasszikus regény: világirodalom, online film letöltés, goeorge_orwell könyvei

Ottlik Géza: Iskola a határon

A Horthy-korszak magyar társadalmának lélektani regénye

ottlik géza: iskola a határon - kulkaOttlik Géza: Iskola a határon - Hangoskönyv

 letöltés: mp3 + pdf könyv letöltése ingyen, online olvasás, cd hallhatás

Magyar regény. Kulka János élvezetes felolvasásában Ottlik Iskola a határon című műve 2004-ben jelent meg hangos könyv formájában. A 15 órányi hanganyagot a Titis Kft jelentette meg CD-n.

A művet sokan a legjobb 20. századi magyar regénynek tartják - nem alaptalanul. Különösen magasra értékelték az 1970-es-80-as években kibontakozott magyar posztmodern irodalom képviselői.

Tartalom - ismertetés - regény a regényben

A regény a hallgatás szövetéből készül, nem a beszéd fonalából. Megszoktuk, hogy ne húzgáljunk ki szálakat szövetünkből. Elszakadnak, összegubancolódnák.

A gazdag életművet hátrahagyó író regénye egyrészt szabályos diákregény, olvasmányos és mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor másrészt jóval több is ennél: egy válságát  megélő társadalom lélektani regénye, amely az utókor magyarsága számára érthetővé teszi a század eseményeit, és megadja ehhez a szociálpszichológiai hátteret.

Ottlik Géza élete átível az egész XX. századon. Számos jelentős műve közül kiemelkedik az Iskola a határon. A regény egy század elseji, határ menti bentlakásos katonaiskolában játszódik, ahol a Monarchia elavult, de mesterségesen fenntartott hagyományai szerint a vakfegyelem áll mindenek felett. A családjaiktól elszakított kiskamaszok belecsöppennek ebbe a zárt, kegyetlen világba, ahol a megaláztatások és fizikai kínok egész sorát kell megélniük. A Horthy-korszak hű leképezése a határszéli kadétiskola, ahová az úri fiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínoztatások és az embertelen fegyelemre való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomnak a védelmezői lesznek, így örökítve át a kétes értékű tradíciót.

Ottlik Géza hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot idővel természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a húszas évek Magyarországának szimbóluma – és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be. Az író saját élményeit használja fel a nyomasztó légkör ábrázolásához, hiszen maga is ilyen iskolába járt.

Ottlik három főszereplő: Both Benedek (Bébé), Medve Gábor és Szeredy Dani történetét meséli el. A regény kerettörténetét az adja, hogy Medve írt egy regényt az iskoláséveikről, ezt olvassa az időközben festővé vált Bébé, miközben a nőügyeivel küszködő Szeredy Danival próbálna beszélgetni. Máris kiderült, hogy nem olyan egyszerű ez a történet, de ettől nagyszerű az Iskola a határon: egyszerre iszonyat bonyolult és teljesen magától értetődő.

Az "Iskola" tehát voltaképp: regény a regényben. Medve Gábor kézirata képezi a belső regényt, a kadétiskola béli régi történéseket - ezt kezdi Both olvasni, az ő kiegészítései, javításai, továbbgondolásai alkotják a mkeretet, a külső regényt, és a kettő váltakozásából épül fel az Iskola a határon. Két nagy részre tagolódik, Az Elbeszélés nehézségei című bevezetőszerűségre (Szeredy az uszodában 1957-ben, Kémnők Nagyváradon 1944-ben, Medve kézirata), és a három részre tagolódó terjedelmesebb szövegre (Non est volentis, Sár és hó, Sem azé, aki fut).

A szereplők ifjúkorukban  különböző megpróbáltatásokon esnek át. Helyzetük rendkívül kiszolgáltatott, mert egy zárt és összerázódott közösséghez kerülnek, melynek élén vezéri pozícióban Merényi áll. A gyerekek között szilárd hierarchikus viszony van, melyet az ottani vezetőség támogat, ugyanis ez az alapja a katonai rendnek. Életüket mindvégig megkeseríti a két tiszthelyettes – Bognár és Schulze -, akik közül az utóbbi az elviselhetetlenebb. A tiszthelyettesek vakfegyelmet és feltétlen alázatot követelnek a növendékektől, gyakran alkalmaznak különböző büntető eszközöket a rendszerellenes egyéneknél.

Hangoskönyv: a regény Kulka János előadásában

A nagy művészi erejű, egyben izgalmasan lebilincselő történetet Kulka János nagyszerű előadásában hallgatjuk, megelevenedik a 20-as évek katonaiskolájának élete, melyben a gyerekek egészséges ösztönnel védekeznek az őket megnyomorító szigorú fegyelmező nevelés rombolása ellen. Talán elgondolkozunk azon is, eleget tudunk-e gyermekeinkről, neveltjeinkről. A szerző saját hangját is hallhatjuk a CD-n, s bár nem ebből a regényből idéz, de azokról a szereplőkről beszél, akikkel a hallgató megismerkedhetett az Iskola lapjain.

Kulka János Ottlik Géza Iskola a határon regényét olvassa fel

A hangoskönyv megrendelhető a Titis Kft honlapján:

Ottlik Géza: Iskola a határon - felolvassa Kulka János

ISBN:5999881487060 Nyelv: MAGYAR Kiadás éve: 2004

Pdf könyv ingyenes letöltése, olvasása

 << katt a linkre!

     Szeredy Dani motyogott valamit az orra alá, ahogy álltunk a Lukács fürdő tetőteraszán, a kőpárkánynak támaszkodva, s néztük a sok napozó civilt. Mindig nagyon halkan beszélt, de én azért mindig értettem, hogy mit mond. Ezt már mondta egyszer, amikor fölfelé jöttünk a rossz kis lépcsőkön. Feleltem is rá valamit, szuszogva. „Hm? Hm...” - ilyesmit. Félórával ezelőtt pedig lent, a medence szélén azt mondta, hogy kutya meleg van.
     - Baromi - feleltem. Vagy talán: - Az a jó - már nem tudom pontosan, hogy mit. Akkor még nem gondoltam, hogy ennyi beszélnivalója lesz ma, noha már rég nem találkoztunk.Azazhogy gondoltam. Mindegy: tény az, hogy rendesen válaszolgattam neki.

Sapkáját kezdte forgatni két ujjal. Kit sirat? Mi célból? Ezt a 345-ös sapkaszámú növendéket siratja? Vagy a Medve Gábor nevű kiskorút? Egyik sem ő. Neki nincs neve, honossága, anyakönyvi adatai, sapka-száma; ez mind csak szerep, nevetséges komédia. A valóság, a száraz, kézzelfogható valóság az, hogy ő egészen jól érzi magát, mert csak néz. Egész jó meleg van itt. Rosszul világított cellában ül. Nemsokára behozzák a vacsoráját.

Balla D. Károly

Az Ottlik-kultusz

egy írás 2007-ből

Nem igazán vagyok az évfordulók híve és mindenféle kultusz iránt inkább érzek averziót, mint vonzalmat, így kicsit magamon is csodálkozva a mai évforduló kapcsán mégis egy magyar író kultuszáról ejtek szót. Talán mert az évforduló nem kerek, talán mert nincs vele tele a sajtó - és mert a kultusz is csendes, szép, szerény. Ezenfelül nagyon is ráfér. Inkább neki legyen, mint... (hosszú felsorolás).

Épp csak nem tudom, ő maga mit szólna hozzá.

Tovább

Eckhart Tolle: A most hatalma

 tolle: a most hatalma hangoskönyv letöltés, ingyen hallgatás - .pdf könyv letöltés ingyen, online olvasás

1.: a lenti Youtube-videó indításával hallgatható meg a hangoskönyv, 2 (lentebb): a könyv megnyitása, olvasása vagy letöltése .pdf formátumban.

tolle-a-most-hatalma-hangoskonyv.jpgVan aki szerint az egész egy nagy szélhámosság, mások szerint A most hatalma az egyik legnagyobb spirituális könyv, amelyet az elmúlt időszakban ismerhetett meg a nagyközönség. Ez a bestseller könyv, állítják a bennfentesek, valamiféle "szavakon túli hatalomról" szól, olyan spirituális, transzcendens erőről, amely képes elvezetni bennünket a gondolataink mögötti csönd és nyugalom világába, ahol megoldódnak azok a problémák, amelyeket maga a gondolkodás hozott létre. Merthogy a problémák, konfliktusok, megoldhatatlan gondok részei a világnak, ezeket a mi gondolkodó elménk hozza létre. Tolle műve és felfogása tekinthető egyfajta new age jellegű vulgár-buddhizmusnak, de tekinthető a keleti tanításokból eredeztetett modern eszázadi életviteli tréningnek is. Ki-ki döntse el, hogy csupán pénzszerző pszichomarketing vagy a benne rejlő ismeretek és okfejtések valóban segíthetnek-e mindennapi életünk jobb, szabadabb, boldogabb megélésében.

1.Tolle: A most hatalma. Hangoskönyv online hallgatás, letöltés

 

A mű eredeti címe: The Power of Now (A Guide to Spiritual Enlightenment)
A mű kiadója Kanadában: NAMASTE PUBLISHING INC. 

2. A könyv megnyitása, online olvasása és/vagy letöltése

> katt a linkre:

 

E. Tolle sikerkönyvéről, felfogásáról

Echart Tolle bestsellere a tömegigényeknek megfelelő közérthető stílusban a jelen pillanatra vonatkozó tudatosság fontosságát hangsúlyozza. Azt állítja, hogy a „jelenben levés” (ez speciel egy egzisztencialista fogalom, lásd Hedeggernél) tudatosságot idéz elő, ennek túllépése az elmén kívül válik lehetségessé , azaz gondolatainktól szabadulva haladhatjuk meg a tudatos ego határait. Az ego a szerző olvasatában a hamis formával és hamis címkékkel való azonosulást jelenti: a test, az elme, a gondolatok, az emlékek, a társadalmi szerepek, az élettörténet, a vélemények, a szemlélet, az érzelmek, az anyagi javak, a kapott vagy megszerzett név, rang, a nemzetiség, a felvett vallás, a nemi identitás, a rokonszenvek és az ellenszenvek, az ítéletek, vágyak és félelmek mind ilyen hamis címkék, amelyektől a megvilágosulásunkban meg kell szabadulnunk - ez a  buddhista tanítással rokon felfogás.

Tolle azt bizonygatja, hogy igazi identitásunk alapját az én vagyok érzés képezi, ami a tudatosság maga. Ez rokonítható a német egzisztencialisták filozófiájával. A létezés tudatossága az önmegvalósítás (lásd: Heideggernél: önvaló). Eckhart azt állítja, azért vagyunk itt, hogy képesek legyünk felismerni, mi a világegyetemben az isteni cél. Ez a keresztényi indíttatású vallási megközelítés egyfajta cukormázként szolgál az alapvetően buddhista felfogáson.

Bár értékelői szeretik hangsúlyozni, hogy Tolle nem kötődik egyik filozófiai vagy vallási irányzathoz sem. Ez igaz, azonban az is vitathatatlan, hogy ezek elemeiből lopkodta össze saját tanítását. Azt nehéz eldönteni, hogy eközben létrehozott-e valami koherens, új tanítást, azaz képes volt-e a szintézisre, avagy az innen-onnan kiragadott elemek csak egy összegányolt szemétdombot képeznek, amelyen oly nagy örömmel kapirgálnak a személyiségválságban szenvedő frusztráltak, hogy öröm nézni.  

Bölcsességek :) - Eckhart Tolle idézetek

A szerzőtől származó idézetek megítélésében is mutatkozik ellentmondás. A bölcsességei gyakorta kapitális közhelyek, máskor szamárságok. Ám társaságban mindegyik jól idézhető :)

A mások fölötti hatalom valójában erőnek álcázott gyengeség.

Ahol harag van, amögött mindig fájdalom húzódik meg.

Nem ritka az olyan ember, aki egész életét arra várva tölti, hogy elkezdjen élni.

Nyisd ki a szemed, és vedd észre a mindent átható félelmet, kétségbeesést, kapzsiságot és erőszakot! Lásd meg az elképzelhetetlen méreteket öltő, förtelmes kegyetlenséget és szenvedést, amit az emberek egymásra és a bolygó más élőlényeire zúdítanak! Nem kell elítélned, csak figyeld meg.

Az idő kötöttségében élő elme - a számára rendelt hasznos szolga szerepéből kilépve - kitölteni igyekszik ezt az űrt, és mesternek kiáltja ki önmagát. Mint a virágról virágra röppenő pillangó, elménk hol a múlt eseményeibe merül el, hol saját rendezésű filmjeit vetítve rajzolja elő a jövőt.

Ritkán pihenünk meg az itt és most óceáni mélységeiben.

A "lakni a testet" annyit jelent, hogy belülről érzed a testedet, érzed az életet benne, és ily` módon rájössz, hogy fölötte állsz a külső formának. Ám mindez csak a kezdete annak a belső utazásodnak, amely egyre mélyebbre visz a hatalmas nyugalom, a csönd és a béke birodalmába, ami egyúttal az órási erő és a vibráló élet tere is.

A lehetőség itt van, most, ebben a pillanatban: a szent jelenlét a Létezésünkben. Egy hely bennünk, ami mindig jelen volt, és mindig is jelen lesz a zavaros életen túl, a nyugalom világa a szavak mögött.

Képzeld el a Földet az emberi élettől mentesen - kizárólag növényekkel és állatokkal benépesítve! Gondolod, akkor is lenne múlt és jövő? Vajon akkor is lenne értelme az időről beszélnünk? A "mennyi az idő?" vagy a "hányadika van ma?" kérdés - ha lenne ott bárki is, akitől megkérdezhetnénk - teljesen értelmetlenül csengene. A tölgyfa vagy a sas csak összezavarodna az ilyen kérdéstől."Hát természetesen most van. Az idő: most. Mi más lehetne?

Uralmának fenntartása céljából az elme folyamatosan arra törekszik, hogy a jelen pillanatot a múlttal és a jövővel takarja be. Így a Mosttól elválaszthatatlan Lét vitalitását és végtelen teremtőképességét is elfedi az idő, valódi természetedet tehát elhomályosítja az elme.

Tapasztaltál-e, tettél-e, gondoltál-e vagy éreztél-e bármikor bármit is a moston kívüli időpontban? Gondolod, hogy valaha is fogsz? Történhet-e vagy létezhet-e bármi a moston kívüli időpontban? A válasz nyilvánvaló, ugye?

Boldogtalanságod nem csak belső lényedet és környezetedet szennyezi be, de az emberiség kollektív pszichéjét is, amelynek elválaszthatatlan része vagy. Nincs az emberen kívül más életforma bolygónkon, amely negativitásával, kegyetlenségével mérgezné az őt tápláló Földet.

Önmagadat gondolattal definiálni: önmagad korlátozása.

Az ellenszegülés merevvé teszi a lelkedet, megkeményíti éned burkát, s így elkülönít mindentől. A megengedéssel minden kapcsolatod alapjaiban változik meg, hiszen így mindenkit olyannak fogsz elfogadni, amilyen.

Az emberekben minden véggel kapcsolatban némi rossz érzés él, mert minden befejeződés egy kis halál. Ezért mondjuk búcsúzáskor: "viszontlátásra".

A külső forma csak átmeneti visszatükröződése annak, aki te belül vagy, ami a lényeged. Ezért nem hagyhat el soha a szeretet és a szépség, míg a külső formák idővel mind elhagynak.

Egy kutya játékossága, feltétel nélküli szeretete és készsége, hogy bármely pillanatban ünnepelje az életet, gyakran éles ellentétben áll gazdája belső állapotával: deprimált, szorong, problémák terhe nyomja a vállát, elveszett a gondolatokban, s már nincs jelen az egyedül létező helyen és időpontban, vagyis az itt és mostban. Az ember elcsodálkozik: ilyen alak mellett vajon hogyan tud ez a kutya lelkileg ennyire egészséges, ilyen örömteli maradni?

A megvilágosodás legnagyobb akadálya

Nem az elméd vagy. A megvilágosodottság a természetes állapotom, amelyben átérzem egységemet a Léttel. „A megvilágosodás a szenvedés vége" - mondta Buddha.

A megvilágosodás azt jelenti, hogy újra tudatosult bennem a Lét, a létezés.

Az elme hamis énképet (ego) hoz létre, ami félelmet és szenvedést hoz rád. A megvilágosodás nemcsak a szenvedésnek és az állandó külső és belső konfliktusoknak vet véget, hanem a szakadatlan gondolkodás rettenetes rabságának is. Micsoda hihetetlen fölszabadulás ez! A gondolkodás betegséggé vált. Betegség akkor jelenik meg, amikor az egyensúly fölborul. Igyekezz függetlenné válni elmédtől, amely elnyom.

A Hang megjegyzéseket tesz, elmélkedik, ítélkezik, összehasonlít, panaszkodik, tetszést és nemtetszést fejez ki. Ne ítélkezz! Ne értékeld, és ne ítéld el, amit hallasz, mert ha így teszel, akkor - a hátsó ajtón - valójában ugyanazt a hangot engedted vissza.

Figyelj minél gyakrabban a fejedben szóló hangra! Szentelj különös figyelmet azoknak az ismétlődő gondolatmintáknak, amelyek régi lemezekként tán már évek óta újra és újra forognak a megszokások gramofonján! Hamarosan fölismered: a hang ott van, míg én itt vagyok, hallgatva és figyelve őt. Ez az énvagyok-fölismerés. Saját jelenlétednek ez az érzékelése már nem gondolat, hanem Önvaló.

Örkény István: Macskajáték

hangoskönyv, kisregény e-köny letöltés, 3 színházi videó, színdarab-szöveg letöltése, film: makk károly - rádiójáték

A Macskajáték Örkény István egyik legismertebb és legsikeresebb műve: kisregény, dráma, film, hangjáték verziója is közismert. Legelőször a prózaváltozat készült el az öregkorukra egymástól távol élő Szkalla-lányok, Erzsi és Giza történetéről.

A Macskajéték című kisregényt Örkény 1963-ban írta

Online olvasás, letöltés, megnyitás:

Először a Kortárs című folyóiratban jelent meg 1965-ben. Könyv formájában először 1966-ban, a szerző Jeruzsálem hercegnője című kötetében látott napvilágot. Mint ahogy másik híres művét, A Tótékat is átdolgozta színművé, így  Örkény 1969-ben drámát írt az epikai mű alapján, ugyancsak Macskajáték címen.

Macskajáték. Hangoskönyv

A Kossuth kiadó 2012-ben adta ki a kisregény alapján készült hangoskönyvet Pogány Judit felolvasásában.

A kisregényt felolvassa Pogány Judit - részlet

orkeny-macskajatek-hangoskonyv.jpgOrbánnén ekkor egy kis ingerültség volt észrevehető. Azt mondta, hogy lehet ugyan Pesten is telefonon autót rendelni, továbbá Pesten is kétféle taxi van, úgymint kicsi és nagy, s végül a kutyák itt is hátul pisilnek, nem pedig elöl, de nem ez a baj, hanem az, hogy az egész ügy, az ő végtelen sajnálatára, nem aktuális, mert a Danzig-féle cukorgyárat tíz évvel ezelőtt elköltöztették Létáról, és azóta a régi tiszti lakások lakatlanok.

Hogy a túlexponált pillanatkép 1918-ban vagy 1919-ben készült-e, és mit ábrázol valójában, azt csak találgatni lehet. Biztos csak, hogy a két Szkalla lány látható rajta, Szolnok megye szépei, habos tüllruhában, szélfútta hajjal, nevetve, integetve, egy dombról lefutva. De hogy ki elé, mi elé futottak, kinek vagy minek örültek, talány marad.

"A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. Két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép... Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől, hogy szereplői nem tizen-, nem is huszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek" (Örkény István)

Az 1969-ben írt Macskajáték az egyik legjobb magyar színmű

Letöltés, megnyitás, online olvasás

Nagy sikerrel mai napig játsszák a színházak, számos híres szereposztásban került az évtizedek során a nézők elé, több külföldi országban is bemutatták. A mű keletkezéstörténetéhez tartozik egy érdekes adalék: a kisregény átdolgozását először Gyurkó László, a 25. Színház igazgatója kezdeményezte, de az ötlet nem nyerte el Örkény tetszését. Gyurkó mégis elkészítette az átdolgozás első változatát, de az író túlságosan "oratorikus jellegűnek" minősítette, így a színház végül nem tűzte műsorára a darabot. A Tóték sikerén felbuzdulva végül Örkény maga dolgozta át színpadi játékká a kisregényt, a Macskajáték ősbemutatója a szolnoki Szigligeti Színházban volt 1971. január 15-én. A darabot Székely Gábor rendezte.

Még ugyanebben az évben, tehát 1971-ben született meg a mára legendássá vált előadás a Pesti Színházban. Főszerepben: Sulyok Mária és Bulla Elma.

Makk Károly filmje az Örkény kisregényből: Macskajáték

A Macskajáték 1972-ben bemutatott magyar filmdráma Makk Károly rendezésében. A film a kisregény (és nem a dráma) alapján készült. A főszerepben Dajka Margit és Bulla Elma. A filmet 1975-ben Oscar-ra jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.

A rendkívül költői, emelkedett hangulatú filmet, ahogy az eredeti művet is, átszövi az örkényi abszurd humor.

A Macskajáték (regény és film) rövid tartalma

Özv. Orbán Béláné, Erzsi, a nyugdíjas zenetanárnő Budapesten lakik, albérlője is van, Egérke, aki elvált asszony és feltétlen híve és segítője Orbánnénak, aki évek óta titkoltan szerelmes a hajdani operaénekesbe, Cseremlényi Viktorba. Titkai, emlékei és álmai egyetlen tudója a Németországban élő, gyógyíthatatlanul beteg lánytestvére, Giza. A végtelen telefonbeszélgetéseik és hosszú leveleik színes mozaikot alkotnak, melyekben a tények keverednek a fikciókkal, a mítoszok valósággá válnak, és az apró történések óriási jelentőséget kapnak. A Viktorral való heti találkozások rituáléja drámai hangulatúvá válik, amikor megjelenik Paula... Számara sem közömbös a volt operaénekes, el is szereti Orbánnétől, aki tragikus érzelmi válságba kerül. Egyre inkább beleőrül a szerelembe, nem képes megbirkózni a féltékenységével, a szenvedély rohamaitól szenvedve egyre inkább az önpusztítás irányába sodródik. Végül nagy adag altatót vesz be... A hosszú alvásból felébredve jut el tudatához lánytestvére halálának híre.

Tovább

Villon balladái Faludy György átköltésében

Villon balladái - Faludy György átköltése - Hangoskönyv

Françoise Villon abban az évben látta meg a napvilágot Párizsban, amikor szent Johannát megégették Rouen piacán: 1431-ben (más források szerint a költő születési éve 1332). A francia irodalom nagy garabonciásáról és legnagyobb hatású költőjéről, életéről és haláláról nagyon keveset tudunk. Ő önmagát "szegény Villon"-nak nevezte, mivel csavargóként élte életét, ez anyagi helyzetére és számkivetettségére egyszerre utal. Valódi nevét is többféleképpen azonosítják a kutatások: Montcorbier, Corbeuil, des Loges.... Amennyire tudható, szegény sorban élő családból származott, apját korán elvesztettem majd hét évesen a St. Benoit templom káplánja, Guillome de Villon, a fiának fogadta. Az öreg Villon káplán - ó-franciául a név azt jelenti, hogy gazember -  nevét és az akkori papokról elterjedt vélekedést meghazudtolva, derék és köztiszteletben álló személyiség volt, tizenkét villon-balladak-faludy.jpgéves koráig ő maga tanította a leendő költőt; aztán beíratta a Sorbonne-ra. - Villon, bár kora fiatalságától kocsmákban és bordélyokban töltötte életét, sokat tanult. - Haláláról az irodalomtörténet nem tud semmit, csupán annyi bizonyos, hogy Franciaország legnagyobb költője nyomtalanul és szegényen múlt ki az evilági létből, valószínűleg 1463-ban. - További életrajza számos helyen olvasható az interneten.

Faludy György (angol nyelvterületen olykor George Faludy) - Budapesten született, 1910-ben, s bár a fél világot végiglakta, ugyanitt halt meg 2006-ban. 1937-ben jelentek meg Villon-átköltései a Magyar Hírlapban. Profán szövegeit egyesek visszatérésnek tekintették Villon stílusához, mások csak közönségesnek tartották (például Szabó Lőrinc míves műfordításaihoz képest). Mivel egyetlen kiadó sem merte vállalni a kiadást, saját költségén jelentette meg a kötetet, amely nem várt sikert aratott, a későbbi politikai-történelmi változások után azonban elkobozták, bezúzták a művet. Ám az évek során még további negyven (részben szamizdat) kiadást ért meg és kéziratban, másolatokban is terjesztették

Haláltánc-ballada / Kézdy György

Levél, melyet Françoise Villon mester...

Ballada a Parlamenthez

 A Testamentum / Szilágyi Tibor

A HALÁLTÁNC-BALLADA

Ott ült a Császár. Dús hajában
hét csillag volt a diadém.
Rabszolganépek térden állva
imádták, barna köldökén
a Göncöl forgott, válla balján
lámpásnak állt a holdkorong:
de a bohóc sírt trónja alján:
"Mit sírsz" - rivallt reá - "bolond,
nincs szív, mit kardom át ne járna,
enyém a föld!" ... S hogy este lett,
egy csontváz tántorgott eléje
s elfújta, mint a porszemet.
- Kényúrként éltünk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Gót ablakában sírt az Orvos:
"Uram, nektárod merre nő,
amely ír minden kínra s melytől
meggyógyul minden szenvedő?"
S az ajtó nyílt: keszeg magiszter
táncolta végig a szobát,
kezében mély ólomkehelyből
kínálva színtelen borát:
"Igyál, e nedv hűs, mint a mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál testvér; e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar."
- Kontárok voltunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

A kútkávánál állt a Gyermek,
szakadt gyolcsingecskében, s rőt
topánban, s nézte lenn a vízben
képét, mely játszani hívta őt:
... "Ha jössz: a holdleánytól este
a cukrot süvegszám kapod,
s minden pirosló reggelente
békákon ugrálunk bakot."
"Jövök már!" - szólt, s a kútvíz nyálas
siklót dagasztott zöld hasán,
míg a Halál vihogva vitte
anyjához a vörös topánt.
- Balgán játszottunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Repedt tükrénél ült a Céda:
"Hajamnak árja még veres,
miért, hogy már a régi léha
seregből senki sem keres?
Ölem még izzó csókra éhes,
mellem rózsája még kemény..."
S az ablakon röhögve lépett
be az utolsó vőlegény:
"Hopp, Sára, hopp, gyerünk a táncra,
ma: holt szerelmeid torán
hadd üljön nászlakomát a lárva
ágyékod hervadt bíborán!"
- Buján fetrengtünk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Éjjel borult a háztetőkre,
s kuvikhang szólt a berken át,
midőn a Bankár útnak indult,
elásni véres aranyát.
Az útkereszten vasdoronggal
hét ördög várta s a Halál;
s mikor kardot rántott, a csontváz
fülébe súgta: "Mondd, szamár,
szamár, mit véded még a pénzed?
Meghalsz s a kincset elviszem,
s a kincs helyett eláslak téged,
akit nem ás ki senki sem."
- Kufárok voltunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Aranypárnáin ült a Dáma,
s üvöltve sírt: "ne még, ne még",
de ő már átkarolta drága
csípői karcsú, gót ívét,
"engedj csak még egy lanyha csókot,
még egy gyönggyel kivarrt ruhát,
engedj csak még egy buja bókot,
még egy szerelmes éjszakát" -
de ő, rút foltot festve mellén,
mely, mint a rákseb, egyre nőtt,
fehér testét nyakába vette
és vitte, vitte, vitte őt.
- Tunyán henyéltünk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Tüzénél állt az Alkimista,
s óráját nézte, mely lejárt.
"Isten vagy ördög: egy napot még,
amíg megoldom a talányt,
a végső, nagy talányt, amerre
görebjeimnek ezre vitt,
csak egy napot még, mert megfejtem,
megfejtem holnap alkonyig."
"Nem fejted" - szólt a hang - "nem fejted"
s vállára tette jéghideg
kezét, míg felrobbant a lombik:
"Aludni mégy most, mint a többiek."
- A Titkot űztük mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Pestis-csengőkkel jött a dögvész,
s a reimsi szentegyház előtt
húsvét vasárnapján derékon
kapta a hájas Püspököt:
"Néked szereztem ezt a nótát,
gyerünk, nagyúr! Csengőm csörög -
légy pápa, vagy próféta, rózsás
hajnalködökbe öltözött,
légy szent püspök, vagy rút eretnek,
ki ég a máglya kormain,
misézhetsz lenn - én fenn nevetlek
a dómok csonka tornyain!"
- Álszentek voltunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

A vén Paraszt már tudta s várta
alkonytájt kinn az udvaron:
"Görnyedt testünknek nincsen ára,
s úgy halunk meg, mint a barom.
Kaszás testvér! Sovány a földünk!
könyörgöm, egyet tégy nekem:
ha elviszel, szórd szét trágyának
testemet kinn a réteken!"
Ő rábólintott s vitte lassan,
s úgy szórta, szórta, szórta szét,
mint magvető keze a búzát,
vagy pipacsot az őszi szél.
- A földbe térünk mindahányan,
s az évek szállnak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

LEVÉL,
melyet Françoise Villon mester, mikor
nem volt már egy büdös vasa, így írt
Jehan de Bourbon herceghez

Tisztelt uram, fenség, vagy mi a fene, bevezetésül
fogadd üdvözletem. Bár nem vagyok ficsúr, kit a babája fésül,
sem gróf, aki a népet nyúzza, sem Monsignor, ki hintón jött az égből.
Nevem kurtán Villon. Szeretőm utcalány. (Úgy hívják: Mirjam.)
És én? Én eddig néhány verset írtam,
persze, csak úgy privát gyönyörűségből.
Máskülönben pedig boldog vagyok,
hogyha vasárnap nem látok papot.

Arról van szó tehát, hogy múltkor este - úgy értem
hajnalfelé, mikor a kocsmából hazatértem -
egy pimasz gavallér belémkötött.
S mikor pisztolyt húzott, én is kivettem övemből
a tőrömet s tiszta önvédelemből
egyszerűen leszúrtam a dögöt.
S most azt harangozzák, hogy bűnbe estem,
s ezért itt rohadok e majomketrecben.

Egy ily bitang, mint én persze, csak szarik rája,
hol éri majd az angyal trombitája.
De szörnyűség, ha nincs egy vasa.
Úgy lóg a levegőben, mint az akasztott ember,
ha a zsaru ráköp, még csak szólni sem mer,
és nadrágjából kiáll a fara.
Szóval, uram, tőled függ a dolog,
ha Villon gyomra többet nem korog.

Világéletemben embert még meg nem vágtam
soha pénzért. A legtöbb, úgy találtam,
túl ordenári ehhez énnekem.
De te ezt a kitüntetést majd csak megbecsülöd...
Úgy ötven fontot gondoltam aranyban. Ha egészségesen kikerülök
a kóterből, vissza persze a dupláját fizetem.
És addig vedd, ha félsz, hogy kitolok veled,
zálogul az akasztófakötelet.

POST SCRIPTUM:

Mint nem tesz egy ily szegény proletár,
ha a prófunttól segge szüretre jár?
Ilyenkor már bagó sem kell neki.
De most, mikor kalapját leveszi,
s a rohadt pénzért térdre állva
úgy mászik eléd, mint a majom:
hát azt hiszed, hogy nem sül ki a pofája,
te barom?

BALLADA A PARLAMENTHEZ

Most, hogy a bitó árnyékában állok,
a parlament eszéhez apellálok.
Mert jogában áll minden féregnek, dögnek
védekezni, ha életére törnek,
a kutya vonít, a kígyó sziszeg,
a farkas üvölt, s ebben a hideg,
tetves ketrecben, ahová bezártak:
csak én, csak én fogjam be a pofámat?

Persze: nem nékem állna a deres,
ha úr lehetnék vagy gazdag nemes,
de mivelhogy szegény bitang vagyok,
a vallatásnál csak pofont kapok,
s most, hogy még hozzá kínpadra ítéltek,
ha hegyes szögekkel húsomba tépnek,
ha olajba főznek, ha négyrétre vágnak:
most is, most is fogjam be a pofámat?

Nem - a fejemben még több szalma lenne,
mint amennyi szalma nőtt már eddig benne,
ha most a parlament elé nem állnék,
a végső lehelletig nem protestálnék,
hogy ártatlan vagyok, s ha siralomházba zárnak
s a bitó alatt a martalócok várnak,
míg a szuronyok merev négyszögben állnak,
hát még akkor is fogjam be a pofámat?


BÚCSÚ

Nem: látjátok, nem hiába firkálok,
mert ha ezt a verset ki nem gondolom,
fölöttem folyna már régen az árok,
s csalán nőtt volna már a gyomromon.
Ezért, ha a zsaruk a nyakadra hágnak,
az urak előtt ne fogd be a pofádat.

A TESTAMENTUM

I.

Az őszi sárban már magamban járok,
s lábam nyomában a Kaszás üget,
hajam deres lett és az utcalányok
másnak mutatják már a mellüket,
s a csillagok is már fakóbban égnek,
mint egykor égtek, mikor este lett:
ajánlom bűnös lelkemet az égnek,
s az út sarának vézna testemet.

II.

Pedig: hogy féltem egykor a haláltól,
emlékszem, mint kamasz vagy kisdiák,
mikor félig fejemre szállt az álom,
s elmorzsoltam már rég az estimát:
hirtelen belémnyilalt a sötétben
a rémület, hogy egyszer meghalok,
s azt sem tudom már akkor majd, hogy éltem,
s hogy fákat láttam, holdat és napot,

III.

hogy nemzedékek fognak jönni-menni,
de nekem nem lesz szavam és dalom,
és a bitang sors, mely nem adott enni,
végül sarat dagaszt az ajkamon:
hogy mint a barmok döglünk meg mindnyájan,
s ha már a sírba tettek, e kevés
örömtől sem lesz édes lenn a szájam,
s nem lesz soha, de soha ébredés.

IV.

E félelem úgy fúrt, mint vágóhídon
fúrják bikák agyába a karót,
a verejték nyakamig elborított,
s hörögve haraptam a takarót,
görcsös kézzel gyújtottam meg a mécsest,
s hogy elkergessem ezt a látomást:
könyvet fogtam s olvasni kezdtem révedt
szememmel Vallát vagy a Gorgiászt...

V.

Azóta a pimasz nők, a rideg
barátok, a polgárok közönye,
a hosszú vándorutak a hideg
erdőkben és a hóhér kötele
másra tanított; s mert kiürítettem
a mély pincék minden lőre-borát:
nem félek többé s a halállal ketten
régen vagyunk már pertucimborák.

VI.

Mert korbáccsal vert engemet az élet,
s nem voltam Isten választott fia,
egy tál lencsémben hányszor ült a féreg,
s lábamnak hányszor kellett futnia,
és mégis: most is gúnyra ferdül szájam,
s az urak hiába fennek rám fogat,
ollójával e rút Kor és az Állam
nem nyírt meg, mint kertész a bokrokat.

VII.

Úgy volt tehát, hogy épp karácsony esten,
harmincegyben ezernégyszáz után
szalmán hevert, borjak között a testem,
melyek szemembe leheltek puhán,
apám némán állt, mint cölöp a tóban,
s anyám fáradtan súgta: "Jézus, Jézus",
mert én is egy vén, korhadt istállóban
születtem egykor, mint a Nazarénus.

VIII.

És hogy mégsem lett Megváltó belőlem:
az első követ te emeld reám.
E földre gondban és nyomorban nőttem,
istállószolga volt szegény apám,
nagyapám zsoldos s varros homlokára
az évek húztak dühös boronát,
és őseim jeltelen sírhalmára
sohsem ragyogtak gőgös koronák.

IX.

S ezért most, vénen, még két térdre esve
köszönöm Néked, Uram, a nyomort,
hogy nem lettem ficsúr, ki délben, este
mindenre pökve, szürcsöli a bort,
hogy mámoraim keserűk és búsak
voltak s utam az éj aljába vitt,
hol a sötétben megláttam a dúsak
hatalmát s a szegények titkait.

X.

Köszönöm Néked a kenyér csodáját,
s az éhes gyomor lázadt vágyait,
a tömegszállás fuldokló homályát,
s a vén kórházak sápadt ágyait,
köszönöm Néked álmom lágy varázsát,
s lyukas cipőmben a hideg sarat,
és köszönöm a meddő vágy darázsát,
s a szél zúgását a hidak alatt.

XI.

Köszönöm Néked, hogy szememnek tárva
nyílt meg az Ember, e szörnyű bozót,
mert így nem lettem az urak szolgája,
sem népkertekben rizsporos bohóc;
köszönöm, hogy az Ember szenvedését
mind a fülembe súgtad egy napon,
mert így történt, hogy minden versem mélyén
azóta egy húr szól: a szánalom...

XII.

De akkor még minderről mit sem tudva,
üvegből ittam, ha volt, a levest,
és lágy porával megcsókolt az utca,
és rőt borával meglocsolt az est.
Oly szimpla volt minden: a nap, a rétek,
a játékok, az ég és a folyó,
s az út sarából úgy gurult az élet
cipőm elé, mint egy üveggolyó.

XIII.

Aztán meghalt apám s mi ültünk szótlan,
s az éhségtől állunk már felkopott,
s így jött, hogy nyolc évvel kenyeret csórtam
a pék előtt. S a strázsa elfogott.
Huszonöt botütés jutott ki nékem,
s a kis Montcorbier sovány farát
röhögték éppen a dámák a téren,
hogy ott jött Guillaume de Villon apát.

XIV.

Magához vett és nékem adta lelkét
és címerpajzsa minden csillagát,
és papszívének vénülő szerelmét,
és vén könyvtára ódon illatát,
amelyben annyi titkot magyarázott
kamaszfülemnek ő, a mesterem,
míg kinn a fákon nyári zápor ázott,
vagy tar gallyak hintáztak meztelen.

XV.

Emlékszem: mindig az ablaknál állott,
és elfordítva tőlem mély szemét,
úgy nézett ki az udvarra a pállott
üvegen át, hol lim-lom és szemét
közt gyöngyöket fogott a levegőben,
s aztán megfordult s úgy, mellékesen,
úgy félhalkan és félig elmenőben
marokra szórta őket énnekem.

XVI.

Mert ő tudta a századok múlását,
s régholt bölcsészek minden bánatát,
ő mondta el nekem Róma bukását,
Pláton álmát s a husziták tanát,
hogy Gil de Rais-t, a Kékszakállt, mért húzták
bitóra és a britek a szegény
Johannára miért gyújtottak máglyát
Rouen várának sárga főterén?

XVII.

És így volt, hogy tizenhat éves lettem,
s a pandekták közt ültem, kisdiák,
és számra a lihegő nyári estben
mézet csorgattak az akáciák,
s az álmos denevérek lassú kéjjel
ölelgették már kinn a házfalat,
midőn Celeste, a szolgáló, a méccsel
bejött, szőkén, mint az erdei nap.

XVIII.

És akkor persze megtanított arra,
amit egyébként ő már rég tudott,
és a falakról Occam, Zéno, Valla,
az orvosok s az asztrológusok,
Demokritosz, Protágorász és Pláton,
Lucanus, Szent Tamás és Livius,
Áverrhoész, Ptolemeusz és Strabo,
Terrentius, Seneca, Plinius,

XIX.

az írók, az atyák és a bölcsészek,
a tanítványok és a mesterek
pergamen arcuk pusztuló és vénhedt
gőgjével bámulták szerelmemet...
S ezentúl minden éjjel vele háltam,
a Champs de Mars vizes lapályain,
és néztem, míg a harmat hajnaltájban
kék lámpákat gyújtott a vállain.

XX.

És bár a nőknél sok babért arattam,
s a vágy bőrömbe csontig harapott:
a vén könyvekhez is csak hű maradtam
és elnyertem a doktorkalapot:
és akkor a magam lábára álltam,
s úgy éltem már, hol vízen, hol boron,
akárcsak most és nyelvem a vitában
minden tanárt megvert a Sorbonne-on.

XXI.

És akkortájt rímeim már bejárták
az országot meg Párizs városát,
és a barátok régen bennem látták
az új költőt, a héroszt, a csodát,
mert előd nélkül jöttem, mint Homérosz,
s ha versem átszállna jövő korokba,
úgy megsúgom: hogy azért lettem hérosz,
mert fütyülni tudtam a héroszokra.

XXII.

De megvallom, bár száz rímet faragtam:
koldustarisznya jutott énnekem,
gazdag versek között is szegény maradtam,
s fanyar gondok közt folyt az életem,
s csak titkon csókolództam az örömmel,
míg a züllés mocskos kocsmákba vitt,
és asszonyok közé, kik száz körömmel
fogták kabátom foltos szárnyait.

XXIII.

A szép Gantière asszony, kit annyit vártam,
s akit hajnalig korbácsolt a vágy,
s a szőke Blanche, aki szemét az ágyban
mindjárt lezárta, mint a gipszbabák,
Catherine la Bourcière, ki zsivány argót
beszélt s a piszkos Marion l'Idole:
de legjobban mégis a kövér Margót
szerettem, kiről annyi versem szól.

XXIV.

Együtt laktunk s ő vitt a bűn útjára,
mert Villon akkor késelt és lopott,
hogy Margónak pénze legyen ruhára
s átlátszó ingre, de az átkozott
minden áldott nap megcsalt egy hülyével,
kit orrom előtt a kapualjba vitt,
és máskülönben is gyűlölt s csak éjjel
békültünk össze néha egy kicsit.

XXV.

Mindent, amit magamról s a világról
tudtam, néki, csak néki mondtam el,
felszedtem volna lábnyomát a sárból,
s a holdat néki loptam volna el:
s egy éjjel eszembe jutott: megkérdem,
mért nem szeret és mért nem szeretett?
S akkor felült a pamlagon fehéren,
s így szólt: Unom, Villon, az eszedet.

XXVI.

És akkor mentem, le az éjszakába,
és egyszer lépve minden járdakőre,
alvó koldusok s rongyszedők közt kába
fejjel előre, mindig csak előre,
a rétekig, s ott néztem vizes arccal:
a téli felhők alján, hogy terül
el, mint megromlott, lila hús, a hajnal,
ólmosan, szürkén, reménytelenül.

XXVII.

Mint tudjátok, ekkor volt, hogy leszúrtam
boros fejjel a rendőrfőnököt,
miért kötél járt volna; de az udvar
s a parlament kegyelme száműzött,
és ott bolyongtam, hol az erdők vadja
között az éjben csak a glóriás
Szent Szűz kísért és Ő, mindnyájunk apja,
aki a fák alatt is óriás.

XXVIII.

Köszönöm Néki, hogy dús álom-mákot
hintett, ha fáradt voltam, el nekem,
és köszönöm a bágyadt holdvilágot,
mely ott kísért a téli kerteken,
amíg magánosan és számkivetve
a Saint Avayl-i kis faluba értem,
hol egy gyönyörű parasztlány nevetve
rég várt a réten a tavaszi szélben.

XXIX.

Fehér csípője ringott, mint a bölcső,
fáradt testemnek drága Ararát,
s mikor megtudta, hogy Villon, a költő
csókolja haja sápadt aranyát:
mint széttépett, langyos barack, úgy ömlött
szájamba szája s teste lángra gyúlt,
s mellbimbója az éjben úgy vöröslött,
mint málna, mely márványra hullt.

XXX.

Mint harapófogó, ölelt a karja,
asszony még így sohasem szeretett,
fázó testemet testével takarta,
tenyerén vitt, szájából etetett,
s éppen ezért volt, hogy egy éjjel, lopva
elszöktem, mint a tolvaj, nesztelen:
szegény gyermek, hogy is sejthette volna,
hogy sok lesz nékem ennyi szerelem...

XXXI.

De mikor ősz lett, nem tudta ölében
már eltitkolni őt, a gyermeket,
s akkor nem kellett senkinek cselédnek,
s ott járt a réteken kikergetett
testével és úgy gondolt rám, lágyan
és harag nélkül; s hogy tél lett, szegény
fiúnkat egy fekete éjszakában
ott szülte meg az udvarunk jegén.

XXXII.

De akkor én már régen messze jártam,
és megláttam az Alpok ormait,
láttam gyöngyöt zsákszámra Génuában,
s láttam Velence gőgös tornyait,
láttam bűnbánóan térdelni a népet
a lateráni szent lépcső tövén,
láttam nyomort s elefántcsont-csipkéket
Bianca d'Este bársonyköntösén.

XXXIII.

Láttam Cumaet s a vörös lángokat
éjjel Nápoly váránál a hegyen,
s fürdő, meztelen, görög lányokat
Palermónál az azúr tengeren,
láttam Brunelleschit az esthomályban,
amint a Dómnál a meszet keverte,
s láttam költőket, kik ezüsttentával
írtak szonettet bíbor pergamenre.

XXXIV.

És így, megöregedve, végigjártam
Germániának minden vén, sötét
gót templomát és aztán megcsodáltam
Ypern csipkéit és London ködét,
míg végül a krétapartokról néztem,
hogy repül Calais felé a sirály,
s matrózok hozták a hírt arra nékem,
mikor kegyelmet adott a király.

XXXV.

S ezért dicsérje néktek most e rímem
hetedik Károlyt, francia királyt,
ragyogjon trónján a liljomos címer,
s övezzen az Úr homlokán gloárt;
a sors útjában csak rózsát fakasszon,
és még hírből se ismerje a bút,
és szüljön néki a királyi asszony
húsz gyermeket. És persze: mind fiút.

XXXVI.

S így értem haza egy nap, hajnaltájban:
a Szajna csendes volt és hófehér,
s legott a hírhedt házhoz vitt a lábam,
hová annyiszor vitt a szenvedély.
És mint szerelmes kamasz: lopva néztem
be a nyitott ablakon - hol tátott
szájjal, zsíros, piszkos pofával, vénen
aludtak: Margó meg a többi lányok...

XXXVII.

Továbbmentem s kiköptem a járdára,
s a kút vizében néztem arcomat,
hajamat, melyet az idő sárgára
mázolt, s a furcsa, hosszú karcokat
a homlokon és aztán felnevettem,
s nem néztem már a víztükröt tovább,
sem a nőket és még azt sem kerestem,
hol vannak már a régi cimborák.

XXXVIII.

Az egyik szolga lett, lovász vagy béres,
vagy az utcán túrja a szemetet;
a másik zöld esernyővel kezében
sétáltat vasárnap nyolc gyereket;
a harmadik nagy úr és hét lovon jár,
s fülébe három prímás hegedül;
de én nem lettem szolga, úr, se polgár,
s így maradtam magamnak egyedül.

XXXIX.

Lelkemet tehát az Úrnak ajánlom
(vedd tolladat és írd, Frémin papom),
a többit a sárnak és azt kívánom,
ha elköltöznék innen egy napon:
hogy minden cókmókomat pénzzé téve
temessetek el s azt, mi megmarad,
dobjátok az első koldus kezébe,
ki elétek akad.

XL.

De addig, kérlek, hagyjatok magamra,
hogy néhány órát hadd ülhessek én,
amíg az ősz ködöt szitál hajamra
még itt, parányi kertem közepén.
A rózsa már lehullt, a szegfű sárgul,
s a bokrokon fütyülnek a rigók;
s a tölgy alatt egy vén Priapus bámul,
kit Rómából hoztak a légiók.

XLI.

S ha megrepedt és megkopott is, mégse
tört össze másfélezer év alatt...
Csend van köröttem s a sápadó égre
vörös felhőket gyújt az alkonyat.
Négyoldalt borzalmas házfalak barnán
merednek a haldokló kert felett.
Lassan sötét lett. Priapusra tarkán
csavarodnak az ázott levelek.


UTÓIRAT, MELY TEMETÉSEMET ILLETI:

XLII.

Ha visszatérek majd a barna földbe,
amelyből gyomnak nőttem egykoron:
azt kérem, hogy a Saint Avayl-i völgyben
pihenjen egykor elfeledt porom.
E temető már régen drága nékem:
oly csendes, mint egy álmos, zöld öböl,
s két összehajló, selymes domb tövében
puhábban vár rám, mint az anyaöl.

XLIII.

És olcsó könnyeket senki se ríjon,
ha majd a sírba tesznek egy napon,
szegény fiam, Pierre Armand de Villon
is ott pihen, ki bénán és vakon
jött a világra: de az Úr kitárta
feléje lágy kezét harmadnapon,
s el nem játszott játékait ott játssza
valahol a cukorszín csillagon.

XLIV.

De mégis azt kérném, hogy ne tegyétek
Armand fiam mellé testem porát:
ott szeretnék pihenni, hol a rétek
benőnek már a korhadt lécen át
a sírdombokra: a temető szélén,
s ott nézném, mint fáradt, vén szerető,
amint az évekkel lassan és békén
a búzaföldbe vész a temető.

XLV.

Meg aztán a kocsma sincs onnan messze,
hol jó bornál egy kis kvartett zenél
gonosz nótákat minden nyári este,
s daluk botrányos szövegét a szél
a zöld sírokig hozza el magával.
Ne szóljatok meg: ki tudja, halott
szívem egy csendes május éjszakában
talán meghallja még a dallamot.

XLVI.

Ültessetek fejem fölé egy árva
kis szilvafát s mellemre pázsitot,
de a kék ég szerelméért ne drága
márványtömböt vagy gőgös gránitot:
rendjeleket s díszsírhelyt sohse kértem,
s bár hóhérkézben lengett életem:
az úgynevezett úri tisztességhez
mégis túl tiszta volt az én nevem.

XLVII.

S ne törődjetek halotti torommal,
jó lesz nektek, ha van, dohos kenyér,
s ha nem nagy munka, írjátok korommal
vagy kátránnyal egy szürke vagy fehér
középnagy kőre, amilyen a réten
a lábatok alatt ezer akad:
hogy úgy ki és mi volt az életében,
ki itt enyészik lenn a föld alatt.

XLVIII.

S menjetek, hátat fordítva a sírnak,
oda, hol szebben szaglik a virág;
s talán, ha majdan kettőezret írnak
Krisztus után, még tudja a világ,
hogy csókolt egykor Villon, a csavargó,
s mély serlegekből hogy itta a bút,
s hogy indult végül álmos és kanyargó
vizekre, honnan nincsen visszaút.

 

 

 

Tartalom

Ballada a senki fiáról
Nyári ballada szegény Lovise-ról
Rablóballada a vörös Coquillard-ról
Ballada a múlt idők dámáiról
Ballada a kalózok szeretőjéről
A haláltánc-ballada
Chanson a párizsi szépasszonyokról
Négysoros vers, melyet Villon halálítélete szélére írt
Ballada, melyben Villon mester embertársai bocsánatát kéri
Kerítőballada Villonról és kövér Margot-járól
Levél, melyet Françoise Villon mester, mikor nem volt már egy büdös vasa, így írt Jehan de Bourbon herceghez
Szerelmes ballada d'Aussigny Yssabeau-nak
Ballada a brabanti borbélyról
Ballada a Parlamenthez
Búcsú
Ballada hűtlen barátnőmről, Cileáról
Ballada a szép fegyvermesterné vénségéről
Könyörgő ballada szegény Borissza Jehan Cotart lelkéért
Az akasztófavirágok balladája
A testamentum

Rövid biográfia
Az utolsó szó jogán

Ismertető

Feltehetően ez a Villon-magyarítás az egyik legsikeresebb - ha egyáltalán "műfordítás"-nak lehet nevezni. Faludy - mint nemegyszer maga szögezte le - nem műfordítást készített, legalábbis nem a szónak abban az értelmében, ahogy a magyar szellemi életben ez kodifikálódott. Maszknak, álarcnak használta a középkori csavargó zsenit, és saját mondanivalóját, saját verseit rejtette e maszk mögé. A konzervatív magyar társadalommal kívánt szembeszállni az így megragadott attitüddel, más kérdés, hogy a közönség végül is megtévesztetik ezzel az interpretációval, igaz, az "irodalmi hitelről", a muzeális szempontokról a modern irodalomnak ma már más felfogása van. (Lásd például a Shakespeare és más klasszikusok "adaptációit".) Tény viszont, hogy a Villon-vita, a műfordítás körüli csatározás a pályatársak (Vas István, Devecseri és mások) számára adtak alkalmat műfordítói elveik, etikájuk tisztázására, álláspontjuk megfogalmazására.

Faludy György Villon-átköltéseinek teljes sorozata a harmincas évek végén látott napvilágot. A későbbi politikai-történelmi változások elkobozták, bezúzták a művet.

Zsoldos Péter: A Viking visszatér

 Zsoldos Péter: A Viking visszatér. Hangoskönyv ingyen

1. ingyenesen hallgatható, letölthető hangoskönyv, mp4. 2. Pdf könyv letöltése, online olvasása. Sci-fi regény - magyar tudományos-fantasztikus irodalom || mp3 - youtube formátum:

Rövid tartalom - A Viking visszatér

A Magyar Rádió zene szerkesztő-riportereként és műsorvezetőjeként (Játék és muzsika) is jól ismert szerző szépirodalmi igényű tudományos-fantasztikus története voltaképp bolygóközi robinzonád. Zsoldos Péter (1930-1997) első regényének főhőse, Gregor Man geológus a Viking nevű űrhajó legénységének tagjaival utazik felfedező útra a Tau Ceti csillag környezetébe. Ám űrhajójuk megsérül a csillag körüli törmelékek zónában, emiatt a fedélzeti számítógép a visszafordulási programot igyekszik végrehajtani, de mivel a Tau Ceti körül keringő egyik bolygó megfelel a Föld paramétereinek, így hibásan azonosítja is leteszi az úrhajót az ismeretlen bolygó felszínére. A hibernációból felébresztett legénység kénytelen a bolygón huzamosabb ideig berendezkedni, amíg kijavítják a leszállóegység hibáit.

Ám Gregor Men egy szerencsétlen szituációban véletlenül elszakad társaitól és arra kényszerül, hogy hosszú ideig bolyongjon a vadonban. Itt társra is talál (mint Robinson Péntekre): a kőkorszaki ősember, Nogo hűséges kísérőjévé, segítőjévé szegődik a hosszú vándorlásban, majd Nogo törzse befogadja hősünket - ám hamarosan , innen is el kell menekülniük. Életveszélyes viszontagságon és kalandokon mennek keresztül, mire végül sok megpróbáltatás árán sikerül eljutniuk a Vikinghez.

Zsoltos Péter plasztikusan ábrázolja az őskori emberek elképzelt életét, izgalmas ellentmondásként - ahogy a magyar Wikipédia fogalmaz - mindezt "egy hozzánk képest a jövőbeli utópisztikus társadalomban felnőtt ember kalandjain keresztül" mutatja be.

A viking visszatér: PDF könyv online letöltése

 

Hogy újra rohanok, az csak az ösztön ereje, az ősi reflex, hogy az üldözésre menekülés a
felelet, a horda ösztöne, hogyha szalad az egyik, a másik is szalad. Az induláson átsegített
Nogo felviharzó rémülete, százezer évvel fiatalabb nálam, az ő agyában egyszerűbbek a
kapcsolások. Nappal - jó, éjszaka - rossz, gyümölcs - enni, vadmalac - ölni, kígyó - félni,
ordítás - rohanni! De ha összecsuklom, akkor belehempergek a legközelebbi pocsolyába -
inkább a krokodilok! Gyűlölöm a hordát, mert futni kell, Nogót is, hogy bírja a rohanást, és
gyűlöletes az áhított szél, ami most kissé jobbról fúj, mert miatta kell rohanni. A bambusz fala
lassan közeledik. Nem futhatunk egyenesen feléje, csak balra a pálma felé, és az üldözők is
balra mögöttünk vannak