Legjobb hangoskönyvek letöltése, online hallgatása. Ingyenes könyvek olvasása - mp3, pdf e-book

Hangoskönyvek letöltése, hallgatása

Örkény István: Tóték. Könyv, színdarab

2017. november 25. - Hangoskönyv Online
Örkény: Tóték. Hangoskönyv online letöltés - Színdarab: tragikomédia - Rádiójáték - elektronikus könyv: pdf

Örkény István: Tóték. Hangoskönyv online letöltése, hallgatása

A kisregény.Tóték Örkény István egyik legismertebb, korszakos jelentőségű műve. Eredetileg filmforgatókönyvnek készült Pókék, majd pedig Csend legyen! címmel. Prózaműként Tóték címen először a Kortárs című folyóirat közölte 1966-ban. Könyvalakban először 1967-ben, a Nászutasok a légypapíron című kötetben jelent meg. A Tóték kisregény-változata hallgatható meg hangoskönyvként az alábbi Youtube-videóra kattintva, Gépész felolvasásában:

A színdarab. Örkény maga dolgozta drámává

Színmű: Tragikomédia két felvonásban. Még a könyv megjelenése évében, azaz 1967-ben Örkény átdolgozta a kisregényt drámává, amelyet máig nagy sikerrel játszanak a színházak. A premierre 1967-ben a budapesti Thália Színházban került sor parádés szereposztásban. Az előadást Kazimir Károly rendezte; Latinovits Zoltán mint Az őrnagy, Dayka Margit mint Tótné, Nagy Attila mint Tót és Hacser Józsa mint Ágika szerepelt benne.

Alább a Thália egy későbbi, 1978-as előadása tekinthető meg két részben. A színdarab rendezője: Kazimir Károly. Szereplők: az őrnagy: HARSÁNYI GÁBOR, Tót: NAGY ATTILA, Tótné: PÉCSI ILDIKÓ, Ágika: JANI ILDIKÓ

A hangjáték. Rádiókomédia: Örkény - Tóték

Szinetár Miklós rendezett rádiójátékot a műből Latinovits Zoltán és Szabó Gyula főszereplésével. A rádiókomédiát  1974-ben mutatta be a Magyar Rádió. Szereplők: Latinovits Zoltán (őrnagy), Szabó Gyula (Tót), Dajka Margit (Tótné), Schütz Ila (Ágika). A hangjáték online meghallgatható itt

Letölthető, online olvasható elektronikus könyvek:

Örkény István: Tóték (kisregény)- pdf könyv

<< katt a fenti linkre letöltéshez, olvasáshoz

Színdarab: a Tóték c. Örkény-darab szövege - html könyv

<< katt a fenti linkre a megnyitáshoz, olvasáshoz

Film: Isten hozta, őrnagy úr!

A Tótékból 1969-ben filmszatíra készült Fábri Zoltán rendezésében Isten hozta, őrnagy úr! címmel. Az őrnagyot Latinovits Zoltán, Tót Lajost pedig Sinkovits Imre játszotta. Jelenleg a film a Videán érhető el ingyenesen, más videócsatornákon is meg-megjelenik, de a szerzői jogokra hivatkozva időnként eltávolítják.

A Tóték rövid tartalma, cselekménye

orkeny-totek-konyv.jpgA cselekmény egy elképzelt hegyvidéki faluban, Mátraszentannán játszódik a második világháború idején. Tót Lajos a község köztiszteletnek örvendő tűzoltóparancsnoka, felesége felnéz rá, lánya, Ágika, imádja. Tóték egy napon levelet kapnak az orosz fronton szolgálatot teljesítő fiúktól, amelyből kiderül, hamarosan vendég érkezik hozzájuk: Varró őrnagy, Gyula felettese idegkimerültségét szeretné kiheverni a kellemes klímájú vidéken.

A Tót család igyekszik minden tőlük telhetőt megtenni, hogy az őrnagy jól érezze magát az otthonukban, hátha fiúk helyzetén is javítanak ezzel. Nem tudják, hogy feleslegesen sürgölődnek, Gyula elesett a fronton, csak épp a féleszű postás, Gyuri atyus nem kézbesítette az erről szóló táviratot, hogy megkímélje őket a tragikus hírtől.

Tót Lajosnak igencsak nehezére esik az őrnagy furcsa szokásainak elviselése, de egy-egy rövid lázadás után, családja unszolására újból és újból aláveti magát a vendég akaratának. A zaklatott, mindig gyanakvó őrnagy a dobozolásban végre értelmesnek tartott elfoglaltságot talál maga és a család számára, s ettől kezdve ez a tevékenység tölti ki minden idejüket.

Tóték sok önfeladás és áldozat árán átvészelik a két hetet, amíg az őrnagy náluk üdül. Ám mikor kiderül, hogy Varró még maradna, Tót Lajos nem hajlandó tovább tűrni a terrort, és végez az őrnaggyal.

Abszurd és groteszk tragikomédia

A Tótékban keverednek a valószerű és az abszurd vonások, a groteszk ábrázolásmód ugyanakkor absztrakttá teszi a történetet és a szereplőket.

A mű az őrnagy és Tóték viszonyában az elnyomás természetrajzát, a hatalom és az áldozat viszonyát vizsgálja a maga bonyolultságában. Örkény szerint Tót és az őrnagy nem kizárják, hanem feltételezik egymást. A mű drámaváltozatának bevezető soraiban pedig azt írja:

Potenciálisan az őrnagy és az áldozata vagyok egy személyben; jó lenne, ha nem kellene többé félelemben élni (Levél a nézőhöz).

A hatalom és az áldozat viszonya

A regény igen gazdag értelmezési tartománnyal rendelkezik. A háború tébolyának megjelenítése mellett a fasizmus és a személyi kultusz világát is felidézi a szöveg. Árnyaltan vizsgálja a hatalom és az áldozat viszonyát, rámutat, hogy az alá- és fölérendeltség kis közösségekben, sőt bármely emberi kapcsolatban létrejöhet, csakúgy, mint a társadalmi struktúrákban. Emellett a függő helyzetben lévő, illetve a hatalomgyakorló személyiségbeli torzulásaira, egymást feltételező voltára és az emberi tartás törékenységére is rávilágít.

A Tóték helye Örkény életművében

A Tóték mérföldkőnek számít Örkény István prózaművészetében. Az irodalomtörténet a kisregény megjelenésétől számítja az író pályafordulatát, ekkor szakít végleg a korai pályaszakaszára jellemző realista ábrázolással, s írásmódját a továbbiakban a groteszk szemlélet- és kifejezésmód jellemzi. Örkény szerint

A groteszk leglényege, hogy egyensúlyt találjunk a nevetséges és a tragikus között. (…) Az ember borotvaélen táncol.

Berkes Tamás irodalomtörténész így méltatja a Tóték szerzőjét:

Örkénynek különös tehetsége volt, hogy a 20. század nyomorúságos helyzeteit, emberi tragédiáit és történelmi kataklizmáit ironikus átértelmezéssel tömörítse össze, csupaszítsa le paradox képletekké, megőrizve egyúttal valami személyes líraiságba rejtett emberi perspektívát.

A mű legtöbbet idézett párbeszéde:

- Háromba vágtad, édes, jó Lajosom?
- Háromba? Nem. Négy egyforma darabba vágtam... Talán nem jól tettem?
- De jól tetted, édes, jó Lajosom - mondta Mariska. - Te mindig tudod, mit hogyan kell csinálni

Hangoskönyvek ingyen. Kulcsszavak Google-kereséshez: XX. századi magyar irodalom, örkény istván, groteszk, abszurd dráma, tragikomédia, rádiójáték, hangjáték meghallgatása, hangoskönyv letöltése, magyar rádió: hangjáték, kisregény,
színdarab, színpadi játék, színmű, háború, film: fábri zoltán, örkény_istván könyv-letöltés, online hallgatás

A bejegyzés trackback címe:

http://hangos-konyv.blog.hu/api/trackback/id/tr7813379139

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.