Legjobb hangoskönyvek letöltése, online hallgatása. Ingyenes könyvek olvasása - mp3, pdf e-book

Hangoskönyvek letöltése, hallgatása

Karinthy Frigyes - Utazás a koponyám körül

2017. szeptember 03. - Hangoskönyv Online
Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül hangoskönyv letöltés ingyen, online hallgatás. Rádiójáték. Hanglemez

Karinthy: Utazás a koponyám körül. Hangjáték, rádiófelvétel

karinthy-utazas-koponyam-korul-hangoskonyv.jpg1. A regény mint elektronikus könyv ingyenesen letölthető pdf és html formátumban; online olvasható szövegként megnyitható vagy lementhető a lentebbi linkeken a Könyv  letöltés, online olvasás alcím alatt.

Karinthy híres regényét sokszor, sok műfajban feldolgozták, készült belőle színpadi adaptáció és film (Révész György rendezte) is. Közismert a rádióra alkalmazott adaptáció, ennek felvétele hallgatható meg vagy tölthető le erről a weboldalról. 

A műről bővebben A regény szövege, tartalma alcím alatt olvashatni.

2. HANGJÁTÉK, rádiójáték. A regényt rádióra alkalmazta Kapossy Miklós, a hangjátékot rendezte Marton Frigyes. Az író, Karinthy Frigyes szerepében Latinovits Zoltán. A Magyar Rádió Karinthy Színpada produkciójában készült és bemutatott rádiójáték hanglemez formájában is megjelent, a hangoskönyv ebből a hangfelvételéből készült.

3. Figyelem, a legalsó videó automatikusan indul! 

A hangoskönyv letöltése saját gépre

A hangfájl letöltéséhez katt jobb egérgombbal a linkre:

Lejátszás, hallgatás a Youtube-ról:

A hanganyag videója a Youtube rendszerében:

Bónusz: Karinthy regényszövege és a fenti hangfelvétel alapján készített sajátos zenei és vizuális feldolgozás a Chi Recordings-től. Elektronikus audió-vizuális mű - Youtube videó:

A hangfelvétel automatikus lejátszása - Online hallgatás

A hangoskönyv lejátszása automatikusan elindul kis várakozás után. Leállításához és újraindításához használd a szokásos gombokat, ehhez vidd az egeret a képre:

 

A regény szövege, tartalma. Letöltés

Karinthy Frigyes regénye ténylegesen megtörtént események, megélt személyes tapasztalatok alapján született: a híressé vált regényben saját stockholmi agyműtétének körülményeit beszéli el az író. Művében általánossá, egyetemes emberi élménnyé emeli az akkor ritkának számító operációt és irodalmi anyaggá teszi magát betegsége történetét is.

Az író a Centrál kávéházban üldögél 1936-ban, egy márciusi napon. Hét óra tíz perckor agyában megindulnak a vonatok: dübörgést hall, hallucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi. Amikor a tünetek újra jelentkeznek, orvoshoz fordul, de sem ő, sem orvosai nem gondolnak komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai látogatás ébreszti fel gyanúját: agydaganata van. Az öndiagnózis helyesnek bizonyul. Pötzl professzor Bécsből azonnali műtétet javasol. A vakság, a biztos halál és némi reménnyel kecsegtető műtét között nem nehéz a választás. Elutazik Stockholmba, a kor legnevesebb agysebészéhez, Olivecrona professzorhoz. Karinthy mindvégig éber figyelemmel kíséri az agyába történő beavatkozás menetét, a magyar és a világsajtó pedig folyamatos tudósításokban követi az író sorsát.

A műtét leírása a tárgyilagos megfigyelések és szubjektív érzetek zseniális írói szintézise: az Utazás talán legizgalmasabb része.

A regényt - kell-e mondanunk, belengi a Karinthyra oly jellemző fanyar humor, amely itt sötét árnyalatokat öltve a halál bajszát cibáló fekete humor kategóriájába sorolható. A művet a szerző erős, csípős öniróniája is áthatja.

Könyv  letöltés, olvasás

 

Karinthy Frigyes legismertebb regénye, az Utazás a koponyám körül olyan sok szállal kötődik kora valóságához és saját élettörténetéhez, hogy gyakran meg is feledkezünk regényszerűségéről. Arról, hogy ez a mű mégiscsak megkomponált, fiktív elemeket is tartalmazó művészi alkotás, mely nemcsak a veszedelmes betegség kialakulását és kórtörténetét beszéli el hiteles részletességgel, hanem az író által korábban alkotott Gulliver-átiratok, az Utazás Faremidóba és a Capillária hagyományát is folytatja: az utazás mint kalan is manifesztálódik. Ettől is izgalmas, letehetetlen olvasmány, a tudás és emberség humorral átszőtt apoteózisa ez az epikus mű. Az orvostudomány előtt tisztelgő szerzői ajánlás mégis túlmutat a mítoszokon, legendákon és hiedelmeken: "a nemes, igazi tudománynak, mely soha nem volt olyan türelmetlen a babonával, mint vele szemben a babona".

Ez év márciusában - tizedike felé lehetett - egy délután az Egyetem téri Central Kávéházban uzsonnáztam, ablak melletti törzsasztalomnál, ahonnan egyrészt a könyvtárra, másrészt egy bankfiókra nyílik kilátás. A bankfiókra csak ennyi van kiírva nagy betűkkel: "Anyaintézet", és én már sokszor töprengtem rajta, vajon a gyanútlan olvasó, főként, ha erősen családias képzetkörben mozog, nem érti-e félre a cégtáblát, s az intézetet nem téveszti-e össze holmi jótékonysági iskolával, ahol a legszentebb kötelességre, az anyaságra nevelik a fiatal leányokat. Én persze tudom, hogy nem erről van szó, anyámat hatéves koromban vesztettem el, s a mostoha élet korán hozzászoktatott, hogy a pénzgazdaságot megkülönböztessem a népneveléstől.

Bár pontosan nem emlékszem, az a gyanúm, ezen az emlékezetes délutánon is inkább gazdasági kérdések foglalkoztattak s nem a nép oktatása, ami pedig első kötelessége volna egy közírónak. Igaz, hogy a kettő, éppen az írónál, egybeeshetik. Tehát mondjuk így: azt igyekeztem kiszámítani, melyiket írjam meg előbb: azt az elvi tanulmányt, a modern ember szerepéről a társadalomban, vagy az egész estét betöltő háromfelvonásos színművet. Végre úgy döntöttem, a színművet írom meg előbb, hogy ennek jövedelméből aztán annyi ráérő időt biztosítsak magamnak, amennyi egy tanulmány megírásához kell, vagy kellene, ha lelkiismeretesebben és szabatosabban csinálom meg, mint ahogy egy színdarabot szoktak.

Ezt elhatározva, megkönnyebbülten sóhajtottam fel. Persze, a színdarabhoz is kellenének előkészületek, tárgyalni kell az igazgatóval, megnézni néhány divatos darabot, tájékozódni a szezonról, esetleg színészekkel beszélni. Itt az ideje, hogy színpadi szerző legyek magam is, a dolog körmömre ég. Már-már rászántam magam, hogy felhívjam D.-t, amikor eszembe jutott, hogy Pirandello ötvenhat éves korában kezdte, mégis nagy sikert ért el. Gyorsan visszapisszentettem a telefonosfiút, no hiszen, ha ötvenhat, akkor még ráérek befejezni a keresztrejtvénynek a megfejtését, amibe éppen belekezdtem. Ugyanis tudni kell, hogy évek óta minden héten megfejtek egy keresztrejtvényt az egyik napilapban, amely hetenként közli ezeket: szokásommá vált, kabalámmá, ha egy héten elmaradna, azt a hetet szerencsétlennek érzem. Pedig sokat bosszankodom, mert a rovatvezető úr - személyesen nincs szerencsém ismerni - "szólásmondás" címen, minden héten bevesz egy aforizmát, függőlegesen és vízszintesen a rejtvénybe. Kitűnő, jóízű népi mondások ezek, csak éppen az a bajuk, hogy nem léteznek a valóságban, úgy látszik, az illető maga találja ki, csak szerénységből vagy művészgőgből fogja rá őket a népre, mint Thaly Kálmán a hírhedt "eredeti" kuruc balladákat. Ilyen közmondásai vannak: "Ha csálé balra, jobbra bakafám" vagy "Asszonysírás repcepogácsa". Most tessék elképzelni, milyen nehéz egy keresztrejtvényben rekonstruálni egy ilyen ismeretlen közmondást a hiányzó betűkkel. Már gondoltam rá, hogy levelet intézek hozzá, vagy nyílt utcán vonom felelősségre.

Sőt valószínű, hogy éppen akkor gondoltam erre, mert jól emlékszem, mennyire fel voltam izgatva. Ennyi volt a közmondásból: "Aki... on... terme... kuko is... szí". Nem akarom a kartárs úr lelkiismeretét megterhelni a feltevéssel, hogy betegségem tulajdonképpen ezzel a keresztrejtvénnyel kezdődött (ki fog derülni, hogy régebbi keletű volt), de annyi bizonyos, hogy nagyon dühös voltam. Mi a csoda az, hogy "...on terme... kuko is... szí?" Ilyen nincs. Egészen belevörösödtem a próbálkozásba, hogy a gyanús közmondást kiegészítsem.

Ekkor indultak meg a vonatok. Pontosan, menetrendszerűen, hét óra tíz perckor.

Egy korabeli visszaemlékezés:

Mikor tavaly tavasszal híre futott Karinthy súlyos betegségének, sajátos ijedtség és megrendülés fogott el mindnyájunkat. Sajátosnak mondom, mert egészen más jellegű részvét buzgott volna föl bennünk, ha például tüdőrákról, vesezsugorodásról vagy béltuberkulózisról hallunk. Agydaganat, ez Karinthynál, a jellegzetes agy-embernél, sőt agyírónál, olyan végzetesen festett, mint Beethoven süketsége, csak gyilkosabban, kegyetlenebbül, hiszen nemcsak az agy nemes funkcióit fenyegette örökös bénulás, hanem az író élete is közeli, rohamos veszélyben forgott. Föllélekzettünk és fölujjongtunk a szerencsés műtét hírére, s fölszabadult tetszéssel olvastuk az író első híradásait betegségéről, a műtétről s a kitünő svéd sebészről, aki a daganattól megszabadította. Karinthy aztán többször is írt a dologról, s talán rossz fényt vet rám, ha bevallom: kis idő multán itt-ott már sokallottam is az agyoperáció «monotémás» uralmát. (KARDOS LÁSZLÓ: UTAZÁS A KOPONYÁM KÖRÜL - részlet)

karinthy agyműtéte, dramatizált szöveg, hangjáték, hanglemez felvétel, hangoskönyv lejátszása, karinthy_frigyes magyar író, könyv-letöltés ingyen, 20. századi magyar irodalom, rádiójáték, online regény

A bejegyzés trackback címe:

http://hangos-konyv.blog.hu/api/trackback/id/tr5212800198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.