Legjobb hangoskönyvek letöltése, online hallgatása. Ingyenes könyvek olvasása - mp3, pdf e-book

Hangoskönyvek letöltése, hallgatása

Örkény István: Macskajáték

2012. november 13. - Hangoskönyv Online
hangoskönyv, kisregény e-köny letöltés, 3 színházi videó, színdarab-szöveg letöltése, film: makk károly - rádiójáték

A Macskajáték Örkény István egyik legismertebb és legsikeresebb műve: kisregény, dráma, film, hangjáték verziója is közismert. Legelőször a prózaváltozat készült el az öregkorukra egymástól távol élő Szkalla-lányok, Erzsi és Giza történetéről.

A Macskajéték című kisregényt Örkény 1963-ban írta

Online olvasás, letöltés, megnyitás:

Először a Kortárs című folyóiratban jelent meg 1965-ben. Könyv formájában először 1966-ban, a szerző Jeruzsálem hercegnője című kötetében látott napvilágot. Mint ahogy másik híres művét, A Tótékat is átdolgozta színművé, így  Örkény 1969-ben drámát írt az epikai mű alapján, ugyancsak Macskajáték címen.

Macskajáték. Hangoskönyv

A Kossuth kiadó 2012-ben adta ki a kisregény alapján készült hangoskönyvet Pogány Judit felolvasásában.

A kisregényt felolvassa Pogány Judit - részlet

orkeny-macskajatek-hangoskonyv.jpgOrbánnén ekkor egy kis ingerültség volt észrevehető. Azt mondta, hogy lehet ugyan Pesten is telefonon autót rendelni, továbbá Pesten is kétféle taxi van, úgymint kicsi és nagy, s végül a kutyák itt is hátul pisilnek, nem pedig elöl, de nem ez a baj, hanem az, hogy az egész ügy, az ő végtelen sajnálatára, nem aktuális, mert a Danzig-féle cukorgyárat tíz évvel ezelőtt elköltöztették Létáról, és azóta a régi tiszti lakások lakatlanok.

Hogy a túlexponált pillanatkép 1918-ban vagy 1919-ben készült-e, és mit ábrázol valójában, azt csak találgatni lehet. Biztos csak, hogy a két Szkalla lány látható rajta, Szolnok megye szépei, habos tüllruhában, szélfútta hajjal, nevetve, integetve, egy dombról lefutva. De hogy ki elé, mi elé futottak, kinek vagy minek örültek, talány marad.

"A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. Két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép... Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől, hogy szereplői nem tizen-, nem is huszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek" (Örkény István)

Az 1969-ben írt Macskajáték az egyik legjobb magyar színmű

Letöltés, megnyitás, online olvasás

Nagy sikerrel mai napig játsszák a színházak, számos híres szereposztásban került az évtizedek során a nézők elé, több külföldi országban is bemutatták. A mű keletkezéstörténetéhez tartozik egy érdekes adalék: a kisregény átdolgozását először Gyurkó László, a 25. Színház igazgatója kezdeményezte, de az ötlet nem nyerte el Örkény tetszését. Gyurkó mégis elkészítette az átdolgozás első változatát, de az író túlságosan "oratorikus jellegűnek" minősítette, így a színház végül nem tűzte műsorára a darabot. A Tóték sikerén felbuzdulva végül Örkény maga dolgozta át színpadi játékká a kisregényt, a Macskajáték ősbemutatója a szolnoki Szigligeti Színházban volt 1971. január 15-én. A darabot Székely Gábor rendezte.

Még ugyanebben az évben, tehát 1971-ben született meg a mára legendássá vált előadás a Pesti Színházban. Főszerepben: Sulyok Mária és Bulla Elma.

Makk Károly filmje az Örkény kisregényből: Macskajáték

A Macskajáték 1972-ben bemutatott magyar filmdráma Makk Károly rendezésében. A film a kisregény (és nem a dráma) alapján készült. A főszerepben Dajka Margit és Bulla Elma. A filmet 1975-ben Oscar-ra jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.

A rendkívül költői, emelkedett hangulatú filmet, ahogy az eredeti művet is, átszövi az örkényi abszurd humor.

A Macskajáték (regény és film) rövid tartalma

Özv. Orbán Béláné, Erzsi, a nyugdíjas zenetanárnő Budapesten lakik, albérlője is van, Egérke, aki elvált asszony és feltétlen híve és segítője Orbánnénak, aki évek óta titkoltan szerelmes a hajdani operaénekesbe, Cseremlényi Viktorba. Titkai, emlékei és álmai egyetlen tudója a Németországban élő, gyógyíthatatlanul beteg lánytestvére, Giza. A végtelen telefonbeszélgetéseik és hosszú leveleik színes mozaikot alkotnak, melyekben a tények keverednek a fikciókkal, a mítoszok valósággá válnak, és az apró történések óriási jelentőséget kapnak. A Viktorral való heti találkozások rituáléja drámai hangulatúvá válik, amikor megjelenik Paula... Számara sem közömbös a volt operaénekes, el is szereti Orbánnétől, aki tragikus érzelmi válságba kerül. Egyre inkább beleőrül a szerelembe, nem képes megbirkózni a féltékenységével, a szenvedély rohamaitól szenvedve egyre inkább az önpusztítás irányába sodródik. Végül nagy adag altatót vesz be... A hosszú alvásból felébredve jut el tudatához lánytestvére halálának híre.

A film emlékezetes epizódja, amikor egy régi, elsárgult fénykép jelenik meg a vetítővásznon. 1918-ban, vagy talán 1919-ben készülhetett: két elmosódott lányalak, a Szkalla lányok - hajdanán ők voltak Szolnok megye szépei - látszanak rajta, amint kitárt karral futnak a víz felé. Orbánné tárgyilagos szavaiból tudjuk meg a kép eredetét, ahogy ő megőrizte az emlékezetében.

Online nézhető színdarab: Örkény - Macskajáték

Az interneten jelenleg két verzióban található meg a teljes színdarab felvétele.

 

A darab arról szól, hogy két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik (akit ez esetben Paulának hívnak) minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép… Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől, hogy szereplői nem tízen-, nem is húszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek.

S bár úgy látszik, hogy a szenvedély kísérő tünetei, átvirrasztott éjszakái, forró vallomásai, boldog föllángolásai és féltékeny leselkedései pontosan ugyanúgy játszódnak le az elmúlás küszöbén, mint az élet hajnalán vagy delelőjén, bennünk, akik csak nézzük ezt a groteszk játékot, hullámzó és ellentmondó érzelmek ébrednek. A nagy szenvedélyekben – kívülről nézve -, még “normális” kitöréseiben is van valami hősies és ugyanakkor nevetséges vonás; hát még ha műfogsort, gyógycipőt s az öregség többi kellékét viselik azok a hősök, akik a szenvedély máglyáira fellépnek. Amikor kinevetjük, szánjuk is őket, de szánalmunk mögött ott bujkál a mosoly. Mi, emberek, csak egyféleképpen tudunk szenvedni és örülni, akár az élet elején, akár a végén tartunk; joggal mondhatjuk hát, hogy ha sírva, ha nevetve: a színpadon mi magunk is ott vagyunk.

E groteszk történet főhőse özvegy Orbán Béláné, s a darab valójában az ő véget nem érő vitája, szájaskodó, alakoskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedése mindenkivel, aki körülveszi: a lányával, a szomszédnőjével, Paulával s legfőképpen az ő München közelében élő nénjével, Gizával. Körömszakadtáig harcol, hogy zűrzavaros, értelmetlen és reménytelen szerelmét ráerőszakolja a világra. Hogy célját elérje, nem riad vissza semmitől: hazudik, pletykázik, leselkedik és veszekszik, és amikor már semmi sem használ, végső kétségbeesésében megmérgezi magát. Megvan benne minden, amire az ember képes: egy piaci kofa nagyszájúsága és egy görög tragika fensége. Mit is tehetne mást? Orbánné a természet törvényei ellen harcol, mert semmibe veszi az öregséget, és hadat üzen a halálnak. Bukásra ítélt küzdelem ez, mégis ő lesz a győztese – igaz, drágán fizet érte. A győzelem órája már az összeomlás, a kifulladás órája is, öröme inkább csak jelkép, ahogy egy zászló lobog egy rommá lőtt, kiégett város füstölgő falai fölött.

orkeny-macskajatek-hangoskonyv.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://hangos-konyv.blog.hu/api/trackback/id/tr6412798150

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.