Legjobb hangoskönyvek letöltése, online hallgatása. Ingyenes könyvek olvasása - mp3, pdf e-book

Hangoskönyvek letöltése, hallgatása

Brecht: Kurázsi mama. Hangoskönyv

Kurázsi mama - A dráma hangoskönyv-változatának letöltése, online hallgatás

2012. október 27. - Hangoskönyv Online

Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei

- Hangoskönyv letöltés ingyen. Ingyenesen hallgatható hangoskönyvek online: kurázsi mama, dráma, színdarab -

Az 1939-ben írt Brecht-dráma a harmincéves háború eseményeire épül. Az 1624 tavaszán induló történet Grimmelshausen pikareszk regényére épül, amelynek eredeti címe: A kalandos Simplicissimus. A ma már klasszikusnak számító történelmi dráma 12 év történetét foglalja tizenkét jelenetbe. A színen megjelenő szereplők beszéde stilizáltan régies, ugyanakkor a néző számára világos, hogy a szerző a mű megírásakor, 1939-ben a küszöbön álló második világháború borzalmait vizionálta.

A hangoskönyv ingyenes, online meghallgatása:

Indítsd el a videót:

A Kurázsi mama a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Kattinst ide, láthatod az eredeti .MP3 fájlokat: az anyag letölthető és/vagy meghallgatható:

kurazsi-mama-hangoskonyv.jpg

Bertolt Brecht ma már klasszikusnak számító huszadik századi német író, költő, drámaesztéta és gondolkodó. A dráma műfajának nagy megújítója, a színpadon megjelenő irodalom hatásmechanizmusának újraértelmezője. Az egyik legnagyobb antifasiszta írót is tisztelhetjük benne.

Brecht 1928-ban született. Első műveit 1918-ban írta, később a berlini színházban dolgozott Hitleri hatalomra jutásáig, majd elhagyta Németországot, miután 1933-ban Hitler hatalomra jutott.  Először Ausztriába, majd Svájcba, Dániába, Finnországba, Svédországba, végül az Amerikai Egyesült Államokba emigrált.

A mű címe angolul: Mother Courage and Her Children. A színmű eredeti címe németül:

Mutter Courage und ihre Kinder

A háború erkölcstelensége ellen emeli fel a hangját többek között a Kurázsi mama és gyermekei című művében, melynek alcíme: Krónika a 30 éves háborúból. A dráma főszereplője Fierfig Anna, a markotányos nő, a Kurázsi mama, és a háború, amelyet megélhetési forrásnak tekint. Ő az a kisember, aki  megpróbál magának minél több nyereséget kicsikarni, életcélja nemcsak a túlélés, hanem a meggazdagodás is. . A családját sújtó személyes tragédiák ellenére a végsőkig hisz a számára hasznot hajtó háborúban, és ez a hite szükségszerűen katasztrófába torkollik. Brecht drámájának erkölcsi problémája: az élet és a halál határhelyzeteibe kényszerítő világban lehetséges-e tisztességünket megtartva életben maradnunk?, vagy a puszta vegetáció minden erkölcsi tulajdonság feladását követeli tőlük? A minimális morál fenntartásához elegendő-e az igazság hatalma? Avagy az igaz lelkeknek szükségszerűen el kell pusztulniuk, míg a gazemberek akár meg is úszhatják háborús kataklizmákat?

Brecht Kurázsi mamáját sok irodalomtörténész a XX. század legnagyobb drámájának tekinti, de vannak, akik szerint minden idők legnagyobb háborúellenes drámája.

Brecht a színművét 1938-ban kezdte el írni skandináviai emigrációja idején, majd közvetlenül a második világháború kitörése előtt fejezte be 1939-ben.

A darab ősbemutatóját 1941. április 19-én Zürichben tartották. 1960-ban, pár évvel Brecht halála után Peter Palitzsch filmet forgatott a drámából, az író özvegyével, Helene Weigellel a főszerepben.

Magyarul először a Kurázsi mama és gyermekei az Európa Könyvkiadónál jelent meg 1958-ban, Nemes Nagy Ágnes fordításában.

A dráma főbb szereplői:

  • Kurázsi mama – Fierling Anna (markotányosnő)
  • Kattrin – Kurázsi mama néma lánya
  • Eilif – Kurázsi mama idősebb fia
  • Stüsszi – Kurázsi mama fiatalabb fia
  • verbuváló
  • őrmester
  • Oxenstjerna – zsoldosvezér
  • szakács
  • tábori pap
  • lőportáros
  • Yvette Pottier – bájait áruló hölgy
  • bekötött szemű
  • óbesterek

A mű játszódik: a harmincéves háború (1618-48) idején

A Kurázsi mama rövid története jelenetenként

1. jelenet

1624 tavasza, Oxenstjerna zsoldosvezér csapatokat toboroz Dalarnéban a lengyelországi hadjárat számára. A vezér szerint csak a háború jó a népnek, békében ugyanis nincs fegyelem, s elvadulnak. A verbuváló épp elvesztette hitét a háborúban, mert akiket eddig toborzott, mind megszöktek. Ekkor érkezik Kurázsi mama egy ekhós szekéren három gyermekével. Bemutatja családját. Ő maga Anna Fierling, gyermekinek különböző apjaik vannak (lengyel, svájci, német). A zsoldosvezér felháborodik, amikor Kurázsi mama nem engedi fiainak, hogy katonák legyenek. Az őrmester szavai: „ A háborút megfeji, hát adózzék is neki”. Kurázsi mamának mindennél fontosabb az üzlet, így az őrmester egy ügyes csellel (csatot vesz, s így elvonja Kurázsi mama figyelmét arról, hogy a verbuváló beszervezi fiát. Hiába sikítozik Kattrin, Kurázsi mama nem figyel rá.) megszerzi Eilifet. Sorsot vet minden jelenlevőnek, s a papírlapok Kurázsi mama kivételével mindenkinek halált jósolnak.

2. jelenet

1626-ban Wallhof erődje előtt találkozunk Kurázsi mamával, amint épp egy kappant próbál eladni a tábori szakácsnak. Ekkor hallja meg, hogy fiát a zsoldosvezér sátrába invitálja ebédre hőstettéért (megtalálta és elrabolta a helybeli parasztok ökreit, aztán lekaszabolta őket). Eilif egy dalt ad elő a zsoldosvezérnek, s amikor a konyhából meghallja a folytatást, megörül, hogy látja anyját. Ő azonban ahelyett, hogy büszke lenne fiára pofon csapja a felesleges hősködésért. Mindenki nevet.

3. jelenet

3 éve van Kurázsi mama a táborban, most épp egy zsák lőszert vesz. Stüsszi zsoldfizető lett. Megismerkedik Yvettel, aki bájait kínálja a katonáknak. Elmondja Kattrinnak, hogyan lett belőle pillangó, s óvva inti a lányt a katonáktól. Megérkezik a szakács és a pap, Eiliftől hoznak hírt Stüsszinek. Kurázsi mamával elbeszélgetnek, ezalatt Kattrin felöltözik Yvette ruhájába, utánozza őt. Hirtelen ágyúszó hallatszik, mindenki menekül. A szakács elmenekül, de a pipáját ott hagyja, a pap marad, de álruhában, Stüsszi a tábori zsoldot a kocsiba rejti. Stüsszi el akarja dugni a pénzesládát, ám alighogy sikerül elfogják, s ő kénytelen letagadni, hogy ismeri családját. Elhurcolják. Yvette közbenjár Stüssziért, de a fiú ára az ekhós szekér. Kurázsi mama addig alkudozik, mígnem késő lesz, s megölik a fiát. Tagadniuk kell, hogy ismerik a fiút, így végig kell nézniük, ahogy névtelenül elföldelik.

4. jelenet

Kurázsi mama a tiszti sátor előtt várakozik. Panaszt akar tenni, amiért megrongálták a szekerét, hiába akarja lebeszélni az írnok, hajthatatlan. Megérkezik egy katona is, aki megmentette az óbester lovát, s ezért jutalmat ígértek neki, de nem kapta meg. Kurázsi mama próbálja csillapítani, de a katona tajtékzik a dühtől, ordibál. Kurázsi mama elénekli a Nagy Kapituláció Dalát, megnyugszanak, és mindketten elmennek panasztétel nélkül.

5. jelenet

Két év telt el, Kurázsi mama rengeteg országot bejárt, a háború mind nagyobb erővel folyik. A tábori pap egy vérző asszonyt hoz, kötszert kér neki, de Kurázsi mama sajnálja feláldozni a tiszti ingeket ilyen célra. A pap azonban csíkokra tépi őket. Kurázsi mama siratja az elveszett hasznot. A házból gyermeksírás hallatszik ki. Kattrin berohan, s karján egy csecsemővel jön ki. Ő is szeretne saját gyermeket, így órákig nem lehet leválasztani róla. Katonák isznak Kurázsi mamánál, ám az egyik fizetés nélkül akar távozni. A mama erre letépi válláról a rablott női kabátot.

6. jelenet

Bajorországban járunk, ahol a császári zsoldosvezér temetése folyik. Kurázsi mama lányával a sátor belsejében leltároz. Zuhog az eső. Sajnálják a zsoldosvezért, hogy temetésén még harang sem szól, de hát előző nap ő romboltatta le a tornyot. Kurázsi mama és a pap arról tanakodnak, hogy mikor lesz vége a háborúnak. A pap szerint soká, így Kurázsi mama áruért küldi Kattrint. Ezalatt a pap udvarolni kezd, ám mama elhárítja. Visszatér Kattrin sírva, homlokán sebhely éktelenkedik. Most már tudja, hogy soha nem fog férjhez menni, s így nem lesznek gyermekei. Kurázsi mama vigasztalásképpen nekiadja Yvette piros cipőjét.

7. jelenet

Kurázsi mama kalmár pályafutása csúcsán. Ezüstpénzből készült nyakláncot visel, s közben arról énekel, hogy jó üzlet a háború, csak tudni kell használni.

8. jelenet

A szekér előtt egy öregasszony áll a fiával. Ágyneműt akarnak eladni, Kurázsi mama azon méltatlankodik, hogy háborúban nincs fedél az ember feje fölött, így nincs ágy, nem kell az ágynemű. Megszólnak a békét jelző harangok. Kurázsi mama úgy érzi, csődbe ment, vége a háborúnak. Haragszik a papra, akinek tanácsára felvásárolta a rengeteg árut. A megérkezők szakácsnak mondja el panaszát. A szakács tanácsára most azonnal nekiindul árulni. Megjelenik Yvette, Kurázsi mamát keresi, immár özvegyen. Megérkezik Eilif is, aki búcsúzni jött, mert békeidőben ugyanazt tette, mint háborúban, de ezért most halál vár rá. Kurázsi mama boldogan tér vissza, mert megtudta, hogy a béke csak ideiglenes. Senki nem szól neki a fiáról.

9. jelenet

16 éve folyik a háború. A szakács elmondja, hogy levelet kapott Utrechtből, hogy kocsmát örökölt, és most oda akar menni Kurázsi mamával, de Kattrin nélkül. Egy háznál énekelnek, levest koldulnak, de Kattrint kint hagyják a kocsinál, hogy ne legyenek túl sokan. Kattrin, aki hallotta az előző beszélgetést úgy dönt, elmegy, ám anyja ezt észreveszi, tartóztatja, megígéri, hogy vele marad, már csak a kocsiért is. Otthagyják a szakácsot.

10. jelenet

Együtt húzza lányával a szekeret a hideg télben.

11. jelenet

1636. A császáriak épp a református vallású Halle városát akarják megtámadni. Kurázsi mamáék egy parasztcsaládnál vannak, akik közül a fiút éjjel rá akarják venni, hogy vezesse el a császáriakat a városba. A fiú előbb tiltakozik, majd beadja a derekát. Kattrin ekkor döntő lépésre szánja el magát. Felmászik a ház tetejére és elkezd dobolni, hogy felébressze a várost. A katonák lelövik, ám az utolsó dobszót már a város ágyúinak hangja váltja fel. A város megmenekült.

12. jelenet

Kurázsi mama siratja lányát, a család viszont arra kéri, minél hamarabb menjen el onnan, megígérik, hogy majd ők tisztességgel eltemetik a lányt. Kurázsi mama egyedül húzza tovább a szekeret.

Hogy lehet itt katonát verbuválni? Őrmester, én néha már azt hiszem, hogy felkötöm magam.Tizenkettedikéig négy bandériumot kell összeszednem a vezérnek; de itt az emberek olyan gazfickók, hogy egy szikrát sem alszom éjszaka. Ha végre egyet fölhajtottam, s szemet hunytam, azt se bántam, hogy tyúkmelle vagy lőcs lába van, és már szerencsésen le is itattam, már alá is kanyarította a nevét - s amíg fizetem a törkölyt, egyszer csak kilép az ajtón, én utána, mert gyanakszom: hát persze hogy elsuvadt az ipse, mint tetű a haj közt. Itt nincs becsületszó, nincs hűség, nincs hit, nincs egy szemernyi tisztesség. Én elvesztettem a bizalmamat az emberiségben, őrmester.
Látszik, itt rég nem volt háború. Honnan is volna bennük erkölcs, kérdem én. A béke az disznóól, rend csak a háborúban van. Békében a nép elvadul. Ember, állat tővel-heggyel összehányva, semmi se számít. Mindenki azt zabálja, amit akar, egy holdvilág sajtot búzakenyérrel, s még szalonnát is a sajtra. Nincs ember, aki tudja, hogy hány fiatal fickó, hány futó ló van ebben a városban - sose számlálták meg őket. Megfordultam olyan környéken,ahol tán hetven éve nem volt háború, ott nevük sem volt az embereknek, magukat se ismerték. Csak háborúban vannak tisztességes lajstromok, regestrumok,csak akkor rakják bálába a bakancsot, zsákba a gabonát, embert-barmot

A Kurázsi mama rövid története

- vázlat -

1624 tavasza. Oxenstjerna, a zsoldosvezér, csapatokat toboroz Dalarnéban a lengyelországi hadjárat számára. Fierling Anna, a markotányosnő, akit Kurázsi mama néven ismernek, elveszti egyik fiát…indul a történet…
Az őrmester épp arról panaszkodik, hogy az emberek elszoktak a háborútól és elzüllöttek, mikor Kurázsi mama érkezik lányával és két fiával. Az őrmester megállítja, mire Kurázsi mama elkezd énekelni. Elég pimaszul viselkedik, majd megenyhül és bemutatja a családját. Eilif, a legidősebb fiú, Stüsszi, a fiatalabbik és Katrin a néma lánya. Az őrmester jegyzőkönyvbe veszi. El akarják csábítani Eilifet katonának, azonban Kurázsi mama megpróbálja megállítani. Végső elhatározásként sorsot húzat az őrmesterrel és két fiával. Mindhárom a fekete keresztet húzza. Kurázsi mama megjósolja a halálukat. Végül Kattrin, a lánya céduláján is kereszt van. Már éppen indulnának, amikor az őrmester utánuk szól, és elkezdenek alkudozni egy csatról. Közben Eilifet elcsábítja egy verbuváló.

1625-26…Kurázsi mama Lengyelországban. Egy kappant akar eladni egy szakácsnak, belép a zsoldosvezér és Eilif a sátorba. Kurázsi mama felismeri, és egy aranyért cserébe odaadja a szárnyast. Közben hallja, hogy a fia elmeséli, hogyan szerzett ökröket a parasztoktól, és ezért kitüntetik. Eilif belekezd egy katonadalba, melybe bekapcsolódik maga Kurázsi mama is, Eilif ennek következtében felismeri.

Három év múlva Kurázsi mama fogságba esik. Kattrin megmenekül, Stüsszi viszont meghal. Kurázsi mama még a fogságban is alkudozik. Itt találkozik Yvette-tel, akinek szerelmi bánata van, épp ezért iszik. Jön a tábori pap és a szakács, hogy Eiliftől hoz üzenetet Stüsszinek, aki viszont zsoldfizető mester lévén elment a dolgára.
Dörren az ágyú, hadikészültség van. Kattrin épp Yvette kalapját és cipőjét próbálgatja, mikor Kurázsi mama meglátja, rögtön leveteti. Stüsszi jön a pénztárral, el akarja dugni, de nem tudja hova. Kurázsi mama elmagyarázza, hogy nem kell mindig olyan becsületesnek lenni, közben megtalálja Yvette cipőjét Kattrinnál. Kurázsi mama elmegy, hogy visszaadja. Kattrin a kocsi mögé megy, hogy pálinkát vigyen Stüsszinek. Jön két őrmester, Kattrin megpróbálja figyelmeztetni Stüsszit a veszélyre. Stüsszit elfogják és azzal vádolják, hogy ellopta a pénztárkasszát. Kurázsi mama megpróbálja megvédeni, de nem jár sikerrel. Jön Yvette, elkezdenek alkudozni a kocsira, majd ráterelődik a szó Stüsszire. Yvette segít Kurázsi mamának 200 aranyért (kocsi ára). Dobszó hallatszik, Yvette jön sápadtan. 11 golyóval végeznek Stüsszivel, és mikor szembesítik Kurázsi mamával, letagadja, hogy ismeri. Végül a dögtemetőbe viszik.

Kurázsi mama panaszt akar tenni az őrmesternél. Az írnok először le akarja beszélni, majd elmegy az őrmesterért. Jön két katona, akik vakmerőek, jártatják a szájuk. Kurázsi mama szóváltásba keveredik velük, majd miután elmennek úgy dönt, hogy mégse tesz panaszt.

Újabb két év telt el, Kurázsi mama járja Lengyelországot, Morvaországot, Bajorországot, Itáliát. Megáll egy szétlőtt faluban, ahol nem ad vásznat a sebesülteknek, mondván, neki is meg kell élni. Egyszer csak gyereksírás hallatszik az egyik házból. Kattrin befut és egy csecsemővel tér vissza. Kurázsi mama visszaadatja vele a gyereket az anyjának, közben látja, hogy az egyik katona issza a az italait. Végül a bundájáért cserébe odaadja.
1632-őt írunk, Kurázsi mama hivatalos Tilly zsoldos kapitány temetésére. A temetésen egyetlen harangkondulás sincs, mert a háború miatt lebombázták a tornyokat, Tilly katonái pedig, miután megkapták a zsoldjukat, leitták magukat és nem mentek el a temetésre. Az írnok is igyekszik kimenteni magát. Reméli, hogy hamar vége lesz a háborúnak, és hazamehet. A tábori pap szerint, semmivel nem jobb békében élni, mint háborúban, hiszen így is – úgyis megkapja az ember, amit akar. Kattrin értetlenül néz a papra, hiszen Kurázsi mama férjet ígért neki, ha béke lesz. Beküldi Kattrint a városba, a pap csodálkozik rajta, hogy elengedi az írnokkal, de Kurázsi mama csak nevet az egészen. Rágyújt egy pipára, mire a pap teljesen felháborodik, hiszen az a szakács pipája. Kurázsi mama ügyet sem vet rá, nyugodtan pipázik. A pap finoman utal arra, hogy „szorosabb” kapcsolatot szeretne létesíteni Kurázsi mamával, de ő ezt nem érti. Hirtelen betoppan Kattrin, akit megtámadtak. Kurázsi mama bekötözi a sebet, majd odaadja Kattrinnak a piros cipőt ajándékba, azonban Kattrin csak bemászik a kocsiba bekötött fejjel.

Kurázsi mama a főúton húzza az ekhós szekeret a tábori pappal és Kattrinnal, közben dalolászik. Ugyanebben az évben tönkremenés fenyegeti. Gusztáv Adolf svéd király elesik és az emberek azt pletykálják mindenfele, hogy itt a béke. Kurázsi mama elküldi a papot, hogy tudja meg mi történt. Már éppen indulna, mikor szembe jön a szakács. Meglepődve üdvözlik egymást, de Kurázsi mama legnagyobb csalódására Eilifről semmi hír. A szakács megállapítja, hogy Kurázsi mama mit sem változott legutóbbi találkozásuk óta. A pap felveszi a papi ruháját, azonban a szakács kineveti, mondván, úgy sem fog már többet prédikálni. Kurázsi mama összeveszik a pappal mert le „csatamezők hiénája”-za. Yvette jön fekete ruhában, botra támaszkodva meglátogatni Kurázsi mamát és meglepődve látja, hogy a szakácsot is itt találja. Yvette és Kurázsi mama a vásártérre mennek, eladni a holmit. Alig, hogy elindulnak, jön Eilif bilincsben, hogy meglátogassa anyját, de nem tudja már megvárni. Azért tartóztatták le, mert békeidőben betört egy paraszthoz és meg is ölte. Katonák elhurcolják, a szakács és a pap elhatározzák, hogy nem szolnak róla Kurázsi mamának, azonban a szakács nem bírja ki. Kurázsi mama azt hiszi, hogy minden rendben van Eiliffel és énekelve továbbhalad.

Hajnalra érnek egy paplakhoz, ahol azon tanakodnak, vajon nyernek-e bebocsátást, avagy sem, tekintve, hogy most senkinek nincs semmije. A szakács kitalálja, hogy menjenek el Utrecht-be, úgyis örökölt ott egy kocsmát, nyissák meg együtt. Kurázsi mama beszél Kattrinnal, azonban a szakács tiltakozik az ellen, hogy ő is velük menjen. A szakács hirtelen elkezd énekelni, mire a paplakból valaki beinvitálja őket egy levesre. Közben vitáznak a kocsma-ügyön, de Kurázsi mama úgy dönt, nem hagyja el a lányát. Bemennek, Kattrin összeszedi a cuccát és már épp indulna, mikor Kurázsi mama kijön egy tányér levessel. Elmagyarázza Kattrinnak, hogy nem hagyja el. Kipakolják a szakács cuccait, és elindulnak. Mire a szakács kiér, már csak a holmija hever az úton.

1635, középnémet országutak, Kurázsi mama dalolva járja az utat. 1636 januárjában a császári csapatok Halle városát fenyegetik. A katonák betörnek egy parasztházba, kihozzák az asszonyt a férfit és a fiukat, majd Kurázsi mama szekeréből kirángatják Kattrint. Kurázsi mama épp a városban van, ő nem tud az egészről semmit. A katonák az ösvényt keresik a város felé. A parasztasszony annak fejében, hogy meghagyják az állatait, megmutatja az utat. Mivel mindenki alszik, a katonák lerohanhatnák a várost, azonban Kattrin felmászik a tetőre és elkezd dobolni. A parasztasszony és a paraszt megpróbálják megállítani, de minél jobban tiltakoznak, Kattrin annál erősebben dobol. A zászlós megparancsolja, hogy gyújtsák fel a házat, de mivel az sem használna, Kattrin nevetve dobol tovább. A zászlós megparancsolja, hogy verjék szét az ekhós kocsit, azonban a paraszt ekkor ellenáll, és elkezdi biztatni a lányt. A katonák lelövik Kattrint, de a lány elérte a célját: a városiak felébredtek.
Hajnalodik, Kurázsi mama a lánya mellett térdel. A paraszt megkéri, hogy menjen el. Kurázsi mama egy utolsó altatódalt énekel, majd összeszedi a cuccát, és abban reménykedve, hogy Eilifet még megtalálhatja elindul. Csakhogy Eilif már halott…

A dráma más értelmezései, helye az életműben

Bizonyos értelmezésben a Kurázsi mama és gyermekei „Brecht válasza Schiller Wallensteinjére, de válasz Shakespeare V. Henrikjére, Corneille Cidjére ... azaz minden olyan műre, amely a hősiességet dicsőíti, vagy a nemzeti eszményeket magasztalja” (Brustein). Felfogható úgy is, hogy a Kurázsi mama üzenetének a visszáját példázza A szecsuáni jólélek (Der gute Mensch von Sezuan, 1942) című parabola. Sen Te, az egyszerű és szegény kínai utcalány kénytelen megtanulni, hogy rossznak kell történnie ahhoz, hogy jó történjék. Hogy jó lehessen, időnként át kell változnia saját rossz, de gazdag nagybácsikájává. A jó embert kereső istenek ellenőrző körútjuk során maguk is korrumpálódnak, elzüllenek. Összevethető más művekkel. Ugyancsak dialektikus erkölcsi példázat a Kaukázusi krétakör (Der kaukasische Kreidekreis, 1945). Az Állítsátok meg Arturo Uit! (Der aufhaltsame Aufstieg des Arturo Ui, 1941) a Koldusopera groteszk módszerére emlékeztetően Hitlert és náci államát chicagói gengszterekként parodizálja, hogy megfossza őket félelmetes nimbuszuktól. Később Hitler mégiscsak túltett mindazon, amire Brecht képesnek tartotta. Egy ideig megállíthatatlannak bizonyult...

Kurázsi mama - Brecht - hangoskönyv letöltés ingyen

B. Brecht művében a fenyegetően közelítő II. világháború ellen emeli fel a szavát, figyelmeztetve az embereket a háború szörnyűségére, embertelenségére, hogy valahogy elejét lehessen venni az embertelenségnek.   bertolt_brecht - hangoskönyv letöltés ingyen - irodalom - klasszikus - színmű - világirodalom - helytelenül: Bertold Brecht  - háborús dráma: a II. világháború víziója

A bejegyzés trackback címe:

http://hangos-konyv.blog.hu/api/trackback/id/tr4812894192

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.